Az üzbég delegáció franciaországi látogatása keretében több mint húsz megállapodás és szerződéscsomag aláírására is sor került, amelyek a politika, a zöldgazdaság, a mezőgazdaság, az energetika, az egészségügy, az oktatás és a kultúra széles körét érintették. Mirziyoyev elnök párizsi látogatása ugyanis több szempontból is mérföldkőnek számított a kétoldalú francia–üzbég kapcsolatok történetében. Szakértők a találkozóval kapcsolatban hangsúlyozták, hogy ez az esemény nemcsak új fejezetet nyitott Taskent és Párizs együttműködésében, hanem fontos mérföldkő is lett a közép-ázsiai ország és Európa közötti hosszú távú partnerség szilárd alapjának megteremtésében is, olvasható az Eurázsia Központ elemzésében.
Fotó: Hans Lucas via AFP
Mindazonáltal Mirziyoyev elnök párizsi látogatását jellemezve több kulcsfontosságú pont is kiemelhető.
Az első a két ország között a politikai dimenzióban való újfajta interakció, amely az elmúlt években a Franciaország és Üzbegisztán közötti párbeszédek felgyorsításával új szintre lépett, a magas szintű állami látogatások száma pedig történelmi csúcsot ért el (2018 óta ez már a negyedik elnöki csúcstalálkozó volt amellett, hogy Taskent és Párizs rendszeresen tartott politikai konzultációkat a külügyminisztériumok között). Ennek a folyamatnak pedig Párizsban további fontos és kézzelfogható eredménye lett egy kulcsfontosságú dokumentum – a két ország közötti stratégiai partnerségi kapcsolatok létrehozásáról szóló nyilatkozat – aláírása. A dokumentum meghatározta az üzbég–francia hosszú távú együttműködés prioritásait, amelynek célja, hogy „minden téren” fellendítse az együttműködést a két ország között úgy, hogy mind Taskent, mind Párizs érdekeit (értsd például: franciák számára az üzbég urán, üzbégek számára a kedvező európai kapcsolatok) szem előtt tartsa.
Ugyanakkor Üzbegisztánnak Franciaországgal Párizsban aláírt stratégiai partnersége emellett jól tükrözi Taskent azon szándékát, hogy bemutassa megnövekedett szerepét a nemzetközi kapcsolatokban, amivel párhuzamosan az üzbég külpolitika folyamatosan arra törekszik, hogy aktívan erősítse pozícióját Közép-Ázsiában és a keleti és nyugati irányú kereskedelem kialakításában.
Második, a Franciaország és Üzbegisztán közötti gazdasági együttműködések új szintre lépése a hagyományos területektől, mint a mezőgazdaság egész a csúcstechnológiákig és a technológia- és tudástranszferig. Ebben a tekintetben pedig az üzbég elnök párizsi látogatás során elfogadott üzbég–francia innovációs és ipari partnerségi program fontos lépés volt. Az ebben a keretben létrejött és megfogalmazott partnerségi program célja pedig a Taskent és Párizs közötti hosszú távú gazdasági együttműködés fenntartása a két ország közötti stratégiai fontosságú projektek megvalósításán keresztül olyan kulcsfontosságú területekre történő kiterjesztéssel, mint a kritikus ásványi anyagok kitermelése és feldolgozása, az energetika és az infrastruktúra fejlesztése (főként a kötöttpályás infrastruktúra).
E tekintetben a párizsi találkozó egy mintegy 6,5 milliárd euró volumenű üzbegisztáni beruházást is eredményezett, amelyek ugyanakkor a tervek teljes portfóliójának kedvező esetében a 12 milliárd eurót is elérheti, melyet elsősorban francia bankok és befektetési alapok finanszíroznak, támogathatnak majd.
Ez a lépés Taskent számára pedig két dolgot jelez. Egyrészt a francia üzleti közösség részéről tanúsított nagyfokú bizalmat (amely sikeres projektek esetén európai bizalommá is transzformálható), másrészt pedig azt mutatja, hogy Franciaország kész részt venni az üzbég gazdaság kulcsfontosságú ágazatainak modernizálásában, új munkahelyek teremtésében és a fejlett technológiák átadásában bizonyos előjogokért (ritkafémföldek, uránium kitermelése).
Harmadszor, a Párizsban aláírt üzbég–francia gazdasági és politikai stratégiai partnerség mellett a kulturális és oktatási szféra, amely az Üzbegisztán és Franciaország közötti stratégiai partnerség másik fontos elemét jelenti.
Ezt erősíti meg a találkozó során elfogadott, egy üzbég–francia egyetem megnyitásáról szóló megállapodás aláírása is, amely mindkét fél reményei szerint erősíteni fogja majd a két ország közötti tudományos, ifjúsági és felsőoktatási kapcsolatokat Franciaország vezető szakembereinek és egyetemi oktatóinak bevonásával. Ezzel kapcsolatban Taskent számára egyfajta „biztosítékot” jelent az aláírt dokumentumokban foglalt azon kiegészítés, amely a francia nyelvoktatás üzbegisztáni kiterjesztéséről, valamint a Franciaország és Üzbegisztán közötti diák- és szakember-mobilitási programok megvalósítására kötelezi Párizst.
Az említett pontokon kívül külön figyelmet érdemelnek még az energiaágazattal kapcsolatban kötött megállapodások, amelyek keretében Franciaország technológiáival és know-how-jával támogatja az üzbég megújuló energiaszektort (érdemes megjegyezni, hogy Üzbegisztán első naperőműve például francia partnerek közreműködésével épült) és az olyan francia vállalatok, mint a Voltalia, már most is jelentős projekteket valósítanak meg ezen a területen.
Bár gazdasági vagy politikai eredménye nincs, de az üzbég elnök párizsi látogatásával kapcsolatban külön figyelmet érdemel francia részről az a gesztus, amelynek részeként Shavkat Mirziyoyev üzbég elnököt a Becsületrenddel, a Francia Köztársaság legmagasabb kitüntetésével tüntették ki, s amit maga Emmanuel Macron francia elnök adott át. Az, hogy az elismerés puszta formalitás vagy Párizs részéről a bizalom tükröződése, vagy egész más, az a jövő kérdése.
Franciaország céljai a régióban
Közép-Ázsiában Franciaországot mindenekelőtt saját ambíciója vezérli, hogy másodlagos szereplőként módosítsa státuszát a stratégiailag létfontosságú közép-ázsiai térségben Kína, Oroszország, Törökország mögött. Ezen kívül a francia diplomácia célja, hogy Párizs szeretné intenzívebbé tenni az együttműködést a közép-ázsiai országokkal, különösen Üzbegisztánnal és Kazahsztánnal, hogy diverzifikálja energiaforrásait.
A globális energiapiacokon a közelmúltban bekövetkezett zavarok, valamint a politikai feszültségek rávilágítottak arra, hogy Franciaországnak bővítenie kell energiaimport-partnereit abban az esetben, ha Párizs nem tud megbirkózni az atomerőművek kérdésével, ehhez pedig a régió energiaforrásokban gazdag országai alkalmasak lehetnek.
Nem mellesleg Franciaország célja a közép-ázsiai országokkal történő együttműködés fokozása a kritikus ásványok és ritkafémek behozatalával, amely szükséges az európai és ezzel együtt a francia zöldenergiára történő átálláshoz.
Fenntartható partnerség?
Mivel az utóbbi időben Franciaország kiszorulóban van Nyugat-Afrikából és a Száhel-övezetben hatalomra került katonai diktatúrák, valamint a franciaellenes érzelmek nyomására a hirtelen francia kivonulások a régióból nagy változást jelentenek Franciaország és az egykori gyarmatai kapcsolatában, amely által Párizs elveszítve így bizonyos gazdasági előnyöket, mint a ritkafémföldekhez vagy a francia energia rendszer működésének az „üzemanyagát”, az uránt, az Élysée-palota érthető módon más alternatívákat kersett, aminek köszönhetően Üzbegisztánban partnerre talált.
Ugyanakkor a francia közeledés és stratégiai partnerség Üzbegisztán számára egy kiváló lehetőség is, hiszen amellett, hogy a partnerséggel Taskent tudástranszfert és egy nyugat-európai nagyhatalomnak az elismerését is megszerezte, a Párizsban aláírt stratégiai partnersége jól tükrözi Taskent azon szándékát, hogy bemutassa megnövekedett és megkerülhetetlen regionális szerepét a nemzetközi kapcsolatok területén. Ezzel párhuzamosan az üzbég külpolitika folyamatosan arra törekszik, hogy aktívan erősítse pozícióját Közép-Ázsiában, valamint az Európába irányuló kereskedelem kialakításában.
Az, hogy a stratégiai partnerség létrejötte Párizs vagy Taskent számára lesz-e kedvezőbb, az a kijelölt közép- és hosszú távú célok megvalósításának sikerétől függhet majd.
Borítókép: Emmanuel Macron és Shavkat Mirziyoyev (Fotó: AFP)
