Az iráni parlament megszavazta a Hormuzi-szoros lezárását

Az Egyesült Államok szombaton három iráni nukleáris létesítményt bombázott le, köztük a Fordo és a Natanz telephelyeket. A légicsapások után Irán parlamentje megszavazta, hogy az ország készen áll lezárni a Hormuzi-szorost, amelyen a világ olajszállítmányainak ötöde halad át. A végső döntés azonban Ali Hámenei kezében van.

Irán parlamentje megszavazta a Hormuzi-szoros lezárását Forrás: NASA

Irán parlamentje vasárnap megszavazta a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségét, válaszul az Egyesült Államok légicsapásaira, amelyek három iráni nukleáris létesítményt értek. A szavazás ugyan nem jelent automatikus végrehajtást, de azt az üzenetet közvetíti az ország legfelsőbb vezetésének, hogy a törvényhozók támogatják a stratégiai válaszlépést. A végső döntés az Iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács és Ali Hámenei legfőbb vezető kezében van.

Irán kész lezárni a Hormuzi-szorost az amerikai bombázás után
(Fotó: AFP)

Irán a Hormuzi-szoros lezárásával fenyeget

Hét B–2-es lopakodó bombázó 25 perc alatt 14 darab, eddig éles helyzetben sosem használt bunkerromboló bombát dobott le az iszfaháni, a fordói és a natanzi atomlétesítményekre. Egy további célpontot tengeralattjáróról indított Tomahawk-rakétákkal semmisítettek meg. Donald Trump elnök szerint a támadás megsemmisítette az iráni helyszíneket, ugyanakkor Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke vasárnap közölte: 

Időre lesz szükség a károk teljes felméréséhez.

A szoros lezárása súlyos globális következményekkel járna. A Hormuzi-szoroson naponta az olajkereskedelem 20 százaléka halad át, és a szakértők szerint egy esetleges blokád azonnali 30–50 százalékos olajár-emelkedést és akár 5 dolláros gallononkénti üzemanyag-drágulást hozhat világszerte.

A parlament arra a következtetésre jutott, hogy a Hormuzi-szorost le kell zárni, de a végső döntés ebben az ügyben a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsé

– jelentette be vasárnap Iszmáíl Kauszari, a Forradalmi Gárda parancsnoka és a parlamenti nemzetbiztonsági bizottság tagja.

Olajszállítók menekülnek a térségből

A döntés hatására a piacon azonnal felerősödtek a félelmek. Spencer Hakimian, a Tolou Capital Management alapítója az X-en azt írta: 

Közel 50 nagy olajtanker próbálja elhagyni a Hormuzi-szorost. Úgy tűnik, az olajipar arra számít, hogy a következő napokban blokád alá kerül a szoros.

This price action isn’t a good sign at all.

Traders are saying there’s essentially equals odds, a coin toss chance for each, that Fordow was actually destroyed and that the Strait of Hormuz will be closed.

Could you imagine the worst case scenario where Fordow survived… pic.twitter.com/yhTSSxLnz0

— Spencer Hakimian (@SpencerHakimian) June 22, 2025

A történelem során Irán már alkalmazott hasonló fenyegetést. Az 1980-as években, az iráni–iraki háború idején is célba vette az olajtankereket és a rakodó létesítményeket, bár a szoros tényleges lezárására akkor sem került sor. A mai helyzet azonban új dimenziót jelenthet – nemcsak katonai, hanem gazdasági és geopolitikai szempontból is. Donald Trump szombat esti közleményében figyelmeztetett: 

Bármilyen iráni válaszlépés az Egyesült Államokkal szemben sokkal nagyobb erővel fog találkozni, mint amit ma éjjel láttunk.

A parlamenti szavazás önmagában csak javaslat, ám súlyos jelzés: Irán kész a világ egyik legfontosabb tengeri átjárójának lezárására. 

A döntés most Ali Hámenei kezében van, aki akár már vasárnap engedélyezheti a művelet végrehajtását.

A helyzet kimenetele az egész világ számára kulcsfontosságú. Az amerikai katonai fellépés, az iráni válaszreakció és a Hormuzi-szoros sorsa nemcsak a Közel-Kelet biztonságát, hanem a globális energiaellátást és gazdasági stabilitást is befolyásolja.

Borítókép: Hormuzi-szoros (Fotó: AFP)