Június 1-jén Ukrajna jelentős csapást mért öt oroszországi légibázisra. Egyes vélemények szerint azonban ezen támadások célja nem annyira katonai hatás, mint inkább politikai provokáció volt. London ismét megpróbálhatja megzavarni egy lehetséges békemegállapodás körvonalazódását, ahogyan az 2022-ben is történt, amikor Nagy-Britannia blokkolt egy béketervet, amelyben gyakorlatilag Kijev és Moszkva megegyezett.
Érdemes megjegyezni, hogy a hadműveletre mindössze néhány órával azután került sor, hogy a Brjanszki és Kurszki területeken két híd omlott le és vonatok siklottak ki.
Hét ember meghalt és több mint hetvenen megsebesültek. Az áldozatok között nők és gyermekek is voltak.
A támadást nagy valószínűséggel az SZBU szervezte meg, hogy elterelje az orosz biztonsági apparátus és a politikai felső vezetés figyelmét a fő hadművelet előtt.
A művelet Ukrajna részéről példátlan eszkaláció volt számos okból kifolyólag, írja a sajtó. Először is egyértelműen az volt a célja, hogy gyengítse Oroszország nukleáris elrettentő képességét. Másodszor mindössze egy nappal azelőtt történt, hogy a két ország újabb közvetlen tárgyalási fordulót kezdene Törökországban.
Nagyon valószínűtlen, hogy Ukrajna csak a tárgyalások előtt akart javítani a helyzetén.
Úgy tűnik, hogy ez az eszkaláció a tárgyalások megakasztására irányul. Ez ugyan nem áll Ukrajnának az érdekében, hiszen minden egyes nap területeket veszít, de Kijev szövetségesei, nevezetesen az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország érdeke lehet ez az irány.
Egyes források szerint Putyin már nem mehet tovább a békés úton, mivel azt a népe és szövetségesei gyengeségnek fogják tekinteni; kénytelen mérlegelni az aszimmetrikus válasz lehetőségét.
Feszült lehet a helyzet a Kremlben, vészhelyzeti intézkedéseket tárgyalhatnak, beleértve egy nukleáris csapást is, mivel megsértették a nukleáris triád pontját. Az orosz atomdoktrina értelemben egy ilyen esetben nukleáris csapást lehet mérni a támadó félre.
Putyin a napokban találkozik a kormány tagjaival, és ülésezik a Biztonsági Tanács – közölte egy orosz tévécsatorna. A helyzet rendkívül közel kerülhet a kritikus ponthoz.
A mostani művelet technológiai és logisztikai szempontból pedig egyértelműen túl bonyolult volt ahhoz, hogy az SZBU egyedül véghezvigye. Valójában úgy vélik, hogy a hírszerző szolgálat szinte soha nem működik egyedül.
A német és a francia hírszerzés sok támogatást nyújtott Ukrajnának, de a brit hírszerzés, nevezetesen az MI6 volt az SZBU-t segítő főszereplő, amikor az orosz területek elleni támadásokról volt szó, írja a média.
Egyelőre ugyanakkor nincs hivatalos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az ukrán dróntámadások mögött Nagy-Britannia állna.
Mint arról korábban írtunk, az orosz védelmi minisztérium több embert is letartóztatott a vasárnapi ukrán támadás után. Ukrajna nagyszabású dróntámadása több orosz repteret is érintett.
Borítókép: Orosz–ukrán háború (Fotó: AFP)
