Újabb lépést tesznek az európai vezetők a világháború irányába

Miközben Európa biztonsága továbbra is az amerikai nukleáris védőernyőre épül, egyre több uniós vezető lebegteti saját atomfegyveres kapacitásának bővítését. Egy, a Munich Security Conference számára készített szakértői jelentés szerint a kontinensnek sürgősen alkalmazkodnia kell az új atomstratégiai környezethez. A felvetés megvalósítása ugyanakkor súlyos nemzetközi politikai feszültségek kialakulását kockáztatja.

Illusztráció: Rakéta kilövés Forrás: AFP

Donald Trump NATO-val kapcsolatos kijelentései és külpolitikájának üzleti alapú, költségmegosztást hangsúlyozó megközelítése nyomán több európai vezetőben is felmerült, milyen mértékben támaszkodhatnak hosszú távon az Egyesült Államok védelmi garanciáira. Trump álláspontja következetesen arra épül, hogy a szövetségeseknek arányosabban kell hozzájárulniuk saját biztonságuk finanszírozásához.

Egy, a müncheni biztonsági konferenciára készített szakértői jelentés arra figyelmeztetett, hogy Európa nem háríthatja át többé a nukleáris elrettentés kérdését Washingtonra. A dokumentum szerint a kontinensnek sürgősen alkalmazkodnia kell egy új atomstratégiai környezethez, különös tekintettel Oroszország nukleáris hátterű revizionizmusára.

A konferencián Friedrich Merz német kancellár közölte: már bizalmas egyeztetéseket folytat a francia elnökkel az európai nukleáris elrettentés jövőjéről.

Keir Starmer brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság atomfegyverei jelenleg is hozzájárulnak a NATO-tagállamok biztonságához, ugyanakkor jelezte, hogy London és Párizs tovább mélyíti nukleáris együttműködését. Mark Rutte NATO-főtitkár úgy fogalmazott: senki sem tervezi az amerikai nukleáris védőernyő teljes kiváltását, amely hosszú évtizedek óta biztosítja az európai NATO-országok védelmét. 

Elbridge Colby amerikai hadügyminiszter-helyettes arról beszélt, hogy Trump világossá tette: az Egyesült Államok kiterjesztett nukleáris elrettentése továbbra is érvényben marad Európára nézve.

Hozzátette, Washington kész arra, hogy Európa nagyobb szerepet vállaljon a NATO elrettentő képességének erősítésében, ugyanakkor a tárgyalásoknak megfontoltnak kell lenniük a fegyverek terjedésével és a lehetséges instabilitással kapcsolatos kockázatok miatt. Az atomfegyverkezés kérdése hosszú időn át tabunak számított számos európai országban, ám az orosz agresszió és az amerikai elköteleződés jövőjével kapcsolatos kételyek a témát a politikai diskurzus középpontjába emelték.

Több európai tisztviselő attól tart, hogy Moszkva területi törekvései nem állnak meg Ukrajnánál, és más európai – akár NATO-tag – országok is célponttá válhatnak.

A jelentés öt lehetséges irányt sorolt fel Európa számára, ugyanakkor jelezte: egyik megoldás sem mentes a komoly hátrányoktól. A szerzők szerint nincs olyan opció, amely alacsony költséggel vagy kockázat nélkül rendezné a kontinens nukleáris helyzetét.

A felsorolt lehetőségek között szerepel az amerikai elrettentés fenntartása; a brit és francia atomfegyverek európai szerepének megerősítése; közös európai nukleáris fejlesztés; az atomfegyverrel rendelkező európai államok számának növelése; illetve a hagyományos katonai erő jelentős bővítése a nem nukleáris elrettentés fokozására.

A szakértők rövid távon továbbra is a jelenlegi állapot fenntartását tartják a leginkább hiteles és kivitelezhető megoldásnak, amely az Egyesült Államok kiemelkedő katonai erejére támaszkodik. Ugyanakkor a dokumentum rámutat: Franciaország és az Egyesült Királyság számos nehézséggel szembesülne arzenáljuk bővítése és az atomvédelem kiterjesztése során, a jelentős pénzügyi terhektől egészen a robbanófejek bevetéséről szóló végső döntési jog kérdéséig.

Borítókép: Rakétakilövés (illusztráció) (Fotó: AFP)