Brüsszel háborúra készül: katonai tervek, túlélőfüzetek és sorkatonaság jelzi az irányt

Európában egyre több jel utal arra, hogy a kontinens a háborús felkészülés útjára lépett: nyugati katonai forgatókönyvek kerültek napvilágra, a lakosságot túlélőcsomagok összeállítására ösztönzik, miközben több ország visszatér a sorkatonasághoz, és Brüsszel is nagyszabású fegyverkezési programot sürget. Brüsszel bábja, Magyar Péter, aki korábban nyilvánosan többször bagatellizálta a háborús helyzetet.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: MARTIN BERTRAND Forrás: Hans Lucas

A civileket is felkészítik a válságokra

A felkészülés már messze nem csak a hadseregeket érinti. Egyre több országban a civil lakosságot is arra próbálják felkészíteni, hogyan tudnak átvészelni több napot külső segítség nélkül egy súlyos válsághelyzetben.

Hollandiában például minden háztartás kormányzati útmutatót kap, amely részletesen bemutatja, mire kell számítani, ha megszűnik az áramellátás, akadozik a vízszolgáltatás, leáll a kommunikáció vagy kiürülnek az üzletek. A kézikönyv nem általános tanácsokat tartalmaz, hanem konkrét útmutatást ad a túléléshez.

A hatóságok azt javasolják, hogy a családok előre készítsenek össze vészhelyzeti csomagokat, amelyekben ivóvíz, tartós élelmiszer, elemes eszközök, elsősegély-felszerelés és fontos dokumentumok másolatai is helyet kapnak. Ez jól mutatja, hogy a háborús logika egyre inkább megjelenik a hétköznapi életben is.

Brüsszel hosszú távú katonai felkészülésben gondolkodik

Az Európai Bizottság közben átfogó programot dolgozott ki, amelynek célja, hogy a kontinens a következő években teljes katonai készenléti szintre jusson. A tervek szerint a védelem kérdése tartósan a politika középpontjában marad.

A program részeként erősítenék a keleti védelmi vonalat, fejlesztenék a légvédelmi rendszereket, és egy összehangolt drónelhárító hálózatot is kiépítenének. A kezdeményezés azonban nem aratott osztatlan sikert: sokan attól tartanak, hogy a védelmi ügyekben túl nagy szerephez jutna Brüsszel.

Mindez arra utal, hogy Európában nem átmeneti intézkedésekről, hanem a biztonságpolitikai gondolkodás tartós átalakulásáról van szó.

Brüsszel bábja is a háborút támogatja

Nagy visszhangot váltott ki egy kiszivárgott hangfelvétel, amelyen Magyar Péter beszél a háborúról. A felvételen úgy fogalmazott:

G…ci nagy háború lesz.

Korábban nyilvánosan többször bagatellizálta a helyzetet, és úgy fogalmazott, hogy „marhaság és gátlástalan dolog” az európai vezetőket háborús szándékkal vádolni, valamint a Tisza Párt és Magyar Péter emberei azt is kijelentették: „nincs háború”.

Visszatér a sorkatonaság Európában

A háborús felkészülés egyik leglátványosabb jele, hogy több országban ismét napirendre került a sorkatonaság.

Van, ahol már döntések születtek, máshol még csak előkészítés zajlik, de az irány egyértelmű: a nyugati államok egy része már nem látja elegendőnek az önkéntes haderőt egy elhúzódó válság esetén.

Németországban kötelező kérdőívekkel mérik fel a fiatal férfiak alkalmasságát, és a rendszer később kötelező vizsgálatokkal is kiegészülhet. Ezzel párhuzamosan a hadsereg létszámának jelentős növelését tervezik.

Franciaország új katonai szolgálati programot indított, Dánia meghosszabbítja a szolgálati időt és a nőkre is kiterjeszti, míg Horvátország hosszú szünet után ismét bevezeti a sorkatonaságot. Ezek a lépések együtt egyértelműen jelzik az európai irányváltást.

A változások a civilek mindennapjait is érintik

A háborús felkészülés nemcsak a hadseregek szintjén zajlik, hanem egyre inkább a társadalmak működését is átalakítja.

A különböző reformokkal párhuzamosan nő az állami kontroll szerepe, bővülnek a kötelezettségek, és egyre fontosabb szemponttá válik a lakosság mozgósíthatósága. A fiatalok körében különösen erős az ellenállás, mivel sokan úgy érzik, hogy életüket és jövőjüket egy bizonytalan, háborús logika mentén alakítják át. Több országban már tüntetések is voltak, ami jól mutatja, hogy a társadalom egy része nem fogadja el ezt az irányt.

A fegyverkezés már a gazdaságot is átalakítja

A katonai készülődés gazdasági hatásai is egyre látványosabbak. Európa-szerte bővítik kapacitásaikat a védelmi ipari vállalatok, mivel jelentősen megnőtt a kereslet a haditechnikai eszközök iránt.

Egyre több lőszerre, harcjárműre, légvédelmi rendszerre és dróntechnológiára van szükség, és a gyártók már nem rövid távú fellendüléssel, hanem tartós növekedéssel számolnak.

A háborús felkészülés mélyebb gazdasági átalakulást is elindított, amely hosszabb távon is meghatározhatja a kontinens működését.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)