A magyar kormány március 9-én fogadta el az 50/2026-os rendeletet, amely a nemzetközi energiaválságra hivatkozva különbséget tesz a magyar és külföldi rendszámú járművek által fizetendő üzemanyagárak között. Emellett a nyersolaj és egyes üzemanyagtermékek exportját előzetes engedélyhez köti.
Brüsszel szerint sérülhet az uniós jog
A levélben az Európai Bizottság azt írja: az intézkedések negatívan befolyásolhatják az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgását az Európai Unión belül.
A testület szerint a szabályozás hátrányosan érintheti más tagállamok állampolgárait, és felveti a közvetett diszkrimináció gyanúját. Külön kifogásolták azt is, hogy az exportengedélyezési rendszer korlátozásnak minősülhet az uniós szerződések értelmében.
A Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország nem jelentette be időben az intézkedéseket az egységes piac átláthatóságát szabályozó uniós irányelv szerint.
Kötelezettségszegési eljárás is jöhet
A levélben Brüsszel arra kéri a magyar hatóságokat, hogy indokolják meg az intézkedéseket, és addig
függesszék fel azok alkalmazását, amíg nem tisztázott azok uniós joggal való összeegyeztethetősége.
Az Európai Bizottság egyúttal jelezte: fenntartja a jogot arra, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson Magyarország ellen. Nem előzmény nélküli a vita, hiszen 2022-ben már indult hasonló eljárás a korábbi árintézkedések miatt.
A brüsszeli álláspont több ponton egybevág a Tisza Párt elképzeléseivel.
A párthoz köthető, nyilvánosságra került energiapolitikai tervezet ugyanis tartalmazza a kedvezményes üzemanyagárak megszüntetését is. A dokumentum – amelyet egy korábbi szakértői anyagként mutattak be – emellett olyan javaslatokat is felvet, mint a rezsicsökkentés átalakítása, a Mol tulajdonosi szerkezetének módosítása, valamint az MVM részleges privatizációja.
Kizsebelnék a magyarokat a tiszás energiapolitikai tervvel
