Véget ért a jogállamisági mese: kiderült, hogy alaptalanok voltak a brüsszeli vádak az Orbán-kormányok felé + videó

A brüsszeli intézményrendszer síri csenddel asszisztál ahhoz, hogy a Tisza-kormány visszamenőleges hatályú jogszabályokkal próbálja megsemmisíteni az ellenzéket – jelentette ki lapunknak Dömötör Csaba. A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőjét a strasbourgi plenáris ülés szünetében kérdeztük az uniós kettős mércéről, a Magyarország elleni korábbi viták hirtelen elüléséről, valamint az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kockázatairól.

Fotó: MARTIN BERTRAND Forrás: Hans Lucas

Minden létező adminisztratív és politikai eszközzel megpróbálják ellehetetleníteni, sőt teljesen kizárni az ellenzéket a politikai életből. Dömötör Csaba hangsúlyozta, olyat még nem látott

sem a magyar közéletben, sem egyetlen más európai demokráciában, hogy az ellenzéki képviselők jelentős része egy visszamenőleges hatályú kormánypárti törvénymódosítás miatt el sem indulhat a következő választáson, ez a módszer ugyanis teljesen példa nélküli.

Dömötör Csaba szerint példátlan, amit jogalkotás címen csinál a Tisza-kormány (Fotó: Hatlaczki Balázs)

A brüsszeli falazás ára: bólogatás és az Európai Ügyészség csapdája

A brüsszeli elit elnéző magatartásának nagyon egyértelmű politikai ára van, a Tisza-kormány ugyanis addig élvezi az uniós intézmények teljes körű falazását, amíg minden brüsszeli akaratnak és föderalista törekvésnek vakon engedelmeskedik. Ennek a feltétlen megfelelési vágynak az egyik legelső és leglátványosabb jele az Európai Ügyészséghez való azonnali csatlakozás volt. Az előző nemzeti kormányzat, valamint számos más európai tagállam azonban korábban nem véletlenül döntött úgy, hogy kimarad ebből a szervezetből. 

Dömötör Csaba kifejtette, hogy ha valaki végignézi a korábbi kereszténydemokrata kormány és az uniós intézmények közötti nagy vitákat, a képlet egyértelművé válik: az Orbán-kormányok kizárólag azokat az uniós előterjesztéseket és lopakodó hatáskörbővítéseket utasította el, amelyek jogköröket akartak elvonni a tagországoktól, ráadásul úgy, hogy azokról az uniós alapszerződésekben vagy a csatlakozási eljárás során egyetlen szó sem esett. Arról sem volt szó például, hogy Brüsszelből mondják meg, kivel éljünk együtt és kit engedjünk be a határainkon, sem arról, hogy az iskolai oktatás tartalmát külső LMBTQ-aktivisták határozzák meg, és arról sem, hogy a tagállamok feladják a szuverén jogköreiket az igazságszolgáltatás területén. 

Az Európai Parlamentben is állandó vitatéma az Európai Ügyészség, a jogállamiságot ugyanis már mércékkel mérik  (Fotó: SATHIRI KELPA / ANADOLU)

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás éppen ehhez a veszélyes hatáskör-leadáshoz tartozik, amely komoly belső működési zavarokat is okozhat az igazságszolgáltatásban.

Én meg nem mondom, hogy mihez fog az vezetni, hogy egyre szaporodnak azok az intézménynek, amelyek nyomozhatnak, vádat emelhetnek. Kialakult egy párhuzamosság, és a hagyományos intézményekben dolgozók ezt aligha nézik jó szemmel, az egész jelentős szuverenitásról való lemondással is jár, úgyhogy ez épp elég ok arra, hogy ne támogassuk

– sorolta. Dömötör Csaba figyelmeztetett, hogy a vádhatósági jogkörök megkettőzése, a párhuzamosan futó nyomozások és az egymásnak potenciálisan ellentmondó vizsgálatok teljes káoszhoz vezethetnek a jogalkalmazásban. Ez a bizonytalanság pedig végső soron magát az igazságszolgáltatást fogja akadályozni, ezért a nemzeti oldal a jövőben sem tud támogatni egy ilyen intézményi modellt.