Az erre irányuló — Proposition 40 elnevezésű — kezdeményezés azt javasolta, hogy az idei év első napján Kaliforniában élő, legalább egymilliárd dolláros vagyonnal rendelkező személyek vagyonát egyszeri, ötszázalékos adóval terheljék. A bevétel 90 százalékát egészségügyi kiadásokra, a fennmaradó részt oktatásra és élelmiszer-támogatási programokra fordították volna. A kezdeményezés támogatói szerint akár 100 milliárd dollár is befolyhatott volna az állam kasszájába.
A végeredmény azonban egyértelmű volt: a választók 52,8 százaléka nemet mondott, míg 47,2 százalék támogatta a javaslatot. Ezzel Kalifornia nem lett az első amerikai állam, amely általános vagyonadó helyett kifejezetten a milliárdosok teljes vagyonára vetett volna ki különadót.
Mi szólt az adó mellett?
A kezdeményezés mögött elsősorban az egészségügyi dolgozók egyik jelentős szakszervezete, a SEIU-United Healthcare Workers West állt. A támogatók azzal érveltek, hogy a szövetségi egészségügyi támogatások csökkentése miatt milliók veszíthetik el biztosításukat, ezért új bevételi forrásra van szükség.
Noha ő maga nem kaliforniai, Bernie Sanders szenátor — korábbi demokrata párti elnökjelölt-aspiráns — is kampányolt a javaslat mellett. Az adó hívei szerint igazságtalan, hogy a leggazdagabbak vagyonának jelentős része részvényekben és befektetésekben gyarapodik, miközben a hagyományos munkajövedelmeket rendszeresen adóztatják. Szerintük a milliárdosoknak nagyobb részt kell vállalniuk a közös terhekből.
Miért utasították el mégis?
Az ellenzők egyik legfontosabb érve az volt, hogy a vagyonadó elüldözheti a leggazdagabb befektetőket és vállalkozókat Kaliforniából. Gavin Newsom demokrata kormányzó — lehetséges 2028-as elnökjelölt-aspiráns — is ellenezte a kezdeményezést. Attól tartott, hogy az állam elveszíti azokat az embereket, akik jelentős adóbevételekkel és munkahelyteremtéssel járulnak hozzá a gazdaságához.
