„A nemzetközi közösség elveszített egy fontos lehetőséget” – értékelte a konferencia eredményét António Guterres ENSZ-főtitkár, aki csalódottságának adott hangot a tárgyalások kudarca miatt.
2020 legyen az az év, amelyben minden ország elköteleződik amellett, hogy azt tegye, amit a tudomány mond: szükséges a karbonsemlegesség megvalósítása 2050-re, valamint a bolygó hőmérséklet-növekedésének 1,5 Celsius-fok alatt tartása – hangsúlyozta. Carolina Schmidt, a konferencia chilei elnöke úgy fogalmazott: „a világ minket figyel, és nagyobb eredményeket vár”.
A konferencia „keserédes” ízt hagyott maga után – vélte Teresa Ribera spanyol környezetvédelmi tárcavezető, aki beszámolt arról is, hogy a tárgyalások során sikerült haladást elérni, és volt egy pont, amikor úgy tűnt közel a megállapodás. Ám nem lehet bármi áron megegyezést kötni, mert a cél egy erős, valódi kibocsátási-kapacitáscserére alkalmas rendszer megteremtése – jelentette ki és hozzátette: az elszámolás módja volt a viták egyik sarkalatos pontja.
A miniszter elismeréssel szólt az elfogadott zárónyilatkozatról, amelyben a résztvevők kinyilvánították elkötelezettségüket a károsanyag-kibocsátási törekvések növelésére. Valamint vállalták, hogy a következő klímacsúcs előtt bemutatják erre irányuló nemzeti programjaikat, amelyekből az ENSZ jelentést készít.
„A felhatalmazás világos: az országoknak a jelenleginél ambiciózusabb nemzeti hozzájárulást kell bemutatnunk 2020-ban. Fontos válaszolni az emberek és a tudomány követelésére, elköteleződnünk amellett, hogy többet tegyünk és gyorsabban” – érvelt a Teresa Ribera.
A záródokumentumban rögzítették azt is, hogy a tudományos ismeretek vezérlik majd az országok klímadöntéseit. A tíz napos madridi csúcstalálkozón a világ 196 országa képviseltette magát több mint 25 ezer résztvevővel.
A konferencia elnökség Chile töltötte be, eredetileg ugyanis a dél-amerikai ország adott volna otthont a rendezvénynek, ám egy hónappal a kezdete előtt visszalépett a házigazda szerepétől a folyamatos utcai zavargások miatt.
