Aláhúzta, hogy a „szolidaritás próbája” lesz mindazon döntések végrehajtása, amelyeket a NATO-ban arról hoztak, hogy megerősítik a szövetség jelenlétét a keleti határvidéken.
A nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusa kiemelte, hogy míg országa önállóan védelmezi uniós külső határát, dacolva az Ukrajna felől rá nehezedő állandó migrációs nyomással és a Kaukázus térségéből sorozatosan érkező menekülthullámokkal, másutt a migrációs válsággal összefüggésben meglepő módon kettős mérce alkalmazása tapasztalható, és az Európai Bizottság „elsietett, felelőtlen, elhibázott” döntéseivel nem csupán nem segítette a válság megoldását, hanem hozzájárult újabb gondok kialakulásához, mindenekelőtt a belbiztonság területén.
A Jog és Igazságosság politikusa aláhúzta, hogy a válság megoldására nem az EU-ban, hanem Ázsiában és Afrikában kell törekedni, ezekben a térségekben van szükség humanitárius erőfeszítésekre, amelyeket következetes, szigorú migrációs politika és határvédelem mellett kell kifejteni.
A lengyel külügyminiszterrel szemben Jean-Marc Ayrault úgy vélekedett, nemigen érdemes az EU jelenlegi helyzetét a brexitből levezetve magyarázni, mert az Egyesült Királyság választóinak uniós kilépésről szóló döntése mindenekelőtt brit belpolitikai okokra vezethető vissza. A francia Szocialista Párt (PS) politikusa hozzátette: a brexit a korábbi félelmekkel ellentétben nem adott újabb lendületet a jobboldali populista erőknek, hanem megmutatta, mennyire fontos az EU. A brexit révén „erősödik Európa láthatósága, realitása és szükségessége” – mondta a francia külügyminiszter.
