Mint azt decemberben a Defensenews katonai szakportálra hivatkozva megírtuk, a jövő évi Pentagon-büdzsé összeállításakor „meglehetősen jelentős emelést” terveznek az úgynevezett Európai bizalomerősítő kezdeményezés (ERI) tételnél, melyet 2014-től azért vezetett be Barack Obama amerikai elnök, hogy az ukrajnai konfliktus nyomán „megnyugtassa” az Oroszország esetleges agressziójától tartó kelet-közép-európai szövetségeseket.
Ezt a tervet konkretizálták a most nyilvánosságra hozott, 789 millió dollárról 3,4 milliárdra emelt elnöki költségvetési tervezetben, melyet ismertetve a The New York Times (NYT) is cikket közölt hétfőn Az Egyesült Államok megerődíti Európa keleti felét Putyin elrettentésére címmel, majd a témát tegnap Kelet-Európa óvakodva üdvözli a nagyobb amerikai katonai jelenlétet címmel folytatták.
A nyugati sajtó fősodrának központi lapja azt írta – összhangban a szakmai körökben már hónapok óta ismert és az Európában állomásozó amerikai erők vezetői által nyíltan megfogalmazott igénnyel – hogy a megnövelt büdzséből egy teljes páncélos dandárt tudnak majd állandóan a térségben tartani. A lap szerint a többleterőket Magyarországra, Romániába és a balti államokba telepíthetik.
Mindazonáltal ugyanúgy, mint a javaslat előkészítésének idején, a képet árnyalja, hogy a jelentős többlet nem a rendes büdzsé része, azaz továbbra is nélkülözi a hosszú távú stabilitás ismérveit. Ugyanabban a Külföldi szükséghelyzeti műveletek (OCO) fejezetben kapott ugyanis helyet, amiből a háborúkat fizetik, évről évre változó összegekből.
A The New York Times által megszólaltatott szakértő szerint a költségvetési manőver aligha jár sikerrel a rettegő kelet-európai szövetségesek megnyugtatása terén, mert a következő adminisztrációra hagyja a döntést az európai katonai jelenlét finanszírozása tekintetében. Ehhez „meg kell mutatni, hogy van hosszú távú terved” – mondta a szakértő.
Az amerikai lap – szintén a korábbi, témába vágó közléseket elismételve – arról ír, hogy a Pentagon „egymás sarkára lépő” rotációs jelenlétet akar Európában. Ez lefordítva annyit tesz, hogy a váltások között jóformán nem lenne üresjárat, viszont a jelentős erők állandó állomásoztatásának elkerülésével papír szerint nem sértenék meg az 1997-es NATO–orosz alapokmányt, mely azt tiltja.
Lapunk tavaly augusztusi értesülése is egybecseng ezzel. Eszerint az Egyesült Államok ötven járművet, köztük négy Abrams harckocsit és nyolc Bradley harcjárművet állandó jelleggel előrevonna a tatai laktanyába, de a személyzetük rotációs rendszerben érkezne hozzájuk a hadgyakorlatok idejére a tengerentúlról. Informátorunk akkor azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök óvatos a kérdésben, mert nem akarja, ha mindez negatívan befolyásolná az orosz kapcsolatokat.
Az információt ősszel lapunk kérdésére a brüsszeli NATO-központban megerősítette az Egyesült Államok a szövetséghez akkreditált nagykövete, Douglas Lute is. Vonatkozó kérdésünkre – némileg bizonytalankodva abban a tekintetben, hogy kitől is származik a kezdeményezés – úgy válaszolt: „Még meg kell oldanunk a fenntartás, a létesítmények és a biztonság kérdését, de a magyar kormány elfogadta igényelte, és mi elfogadtuk azt.”
A kormány nyáron nem reagált cikkünkre, és azóta sem jelent meg hivatalos állásfoglalás a tervezett állandó amerikai katonai jelenléttel kapcsolatban. Tegnap írásban megkérdeztük a Miniszterelnökséget, választ egyelőre nem kaptunk.
