„Mindenki elhagyott minket, Ukrajna és az Európai Unió éppúgy, mint a területi integritásunkat garantáló Egyesült Államok és Nagy-Britannia. Úgy döntöttek, nem háborgatják Oroszországot, hadd kebelezze be azt a kis Krímet. Csakhogy Oroszország ma a Krímet nyelte le, és holnap másra támad étvágya” – fogalmazott. „Bárcsak másra is étvágya támadna, és akkor talán megértené a világ, hogy egy őrülttel nem lehet tárgyalni. Nem lehet virágot nyújtani és tárgyalást kínálni egy fegyveres embernek. Oda jutottunk a 21. században, hogy egy erősebb állam egyszerűen rátámad a gyengébbre?” – kérdezte felindultan a tatár újságíró.
Orosz bojkott
Oroszország bojkottálta a krími tatár kisebbség jogainak szentelt, nem hivatalos tanácskozást az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az orosz ENSZ-misszió közleményében leszögezte, hogy a Lettország kezdeményezésére hétfőn összehívott nem hivatalos BT-ülés „nem helyénvaló”, és egy újabb nemzetközi kísérlet arra, hogy elvonja a figyelmet a súlyos ukrajnai helyzetről. A krími emberi jogi helyzetnek és sajtószabadságnak szentelt BT-ülésnek nem az volt a célja, hogy tárgyilagos számvetést adjon a térségben zajló eseményekről, hanem az, hogy „elfogult propagandamutatványt” adjon elő – áll a közleményben.
Végül kijelentette: „Nem akarok élni egy ilyen országban, de nem hagyhatom itt nekik a szülőföldemet. Ez az én földem, az én hazám, apámat kitelepítették 12 éves korában. Mindig tudtam, hogy ide vissza kell térjek, mert ez a hazám, és visszatértem. Én nem utazom el innen, érti? Elutazhatnék Kijevbe és két nap alatt találnék munkát, de én nem megyek el, és ugyanígy gondolja a krími tatárok többsége.”
A tévés újságírónak esze ágában sincs orosz állampolgárságért folyamodni, de elismeri, hogy erre a lépésre kényszerülhet, hiszen ukrán papírokkal igencsak megnehezülhet az élete az orosz fennhatóság alá került Krím félszigeten.
