Egyezségre jutott Putyin és Erdoğan

Több mint hatórás tárgyalás után megszületett a megállapodás a szíriai Idlíb tartomány ügyében Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdoğan között. A találkozó legfontosabb eredménye a bejelentett fegyverszünet, amely már éjjel életbe is lépett. A felek továbbá megállapították, hogy a szíriai konfliktusnak nem lehet katonai megoldása.

– Jelenleg a szíriai Idlíb zónájában olyan mértékben súlyosbodott a helyzet, hogy az már bizonyosan a közvetlen személyes beszélgetésünket igényli – kezdte a Moszkvában zajló tárgyalásokat a házigazda, Vlagyimir Putyin. Recep Tayyip Erdoğan török államfő csütörtökön érkezett Moszkvába, hogy orosz kollégájával a Szíriában kialakult helyzetről tárgyaljon. A török elnök a védelmi miniszter, a külügyminiszter, a pénzügyminiszter és a nemzeti hírszerzés vezetője kíséretében érkezett a találkozóra.

A két államfő zárt ajtók mögött tárgyalt: előbb négyszemközt, majd a delegációjuk bevonásával. A tárgyalások több mint hat órán keresztül tartottak, végül a legfontosabb kérdésekben sikerült egyezségre jutni. A csütörtök este született memorandum legfőbb eredménye a péntektől induló fegyverszünet. A dokumentum szerint továbbá Törökország és Oroszország egy biztonsági korridort alakít ki az M4 autóút mentén, elismerik Szíria szuverenitását, valamint megállapítják, hogy a szíriai konfliktusnak nincs katonai megoldása. A Szíria északnyugati részén, Törökország határánál fekvő Idlíb tartomány a felkelők utolsó védőbástyájának számít, az ország többi tartományát – nagyban Oroszország segítségének köszönhetően – visszafoglalták a kormányerők. Törökország a Basár el-Aszaddal szemben harcoló erőket támogatja, míg Moszkva a szíriai elnök legfontosabb szövetségesének számít.

Idlíb tartomány helyzetéről 2018 szeptemberében született megegyezés Oroszország, Törökország és Irán között: a felek megállapodtak a tűzszünetről és egy demilitarizációs zóna létrehozásáról. Ankara ugyanakkor a memorandumban vállalta, hogy leválasztja a felkelők mérsékeltebb csoportjait a radikális szárnytól. Az elmúlt hónapokban Moszkva többször jelezte, hogy ez szerintük továbbra sem történt meg, és terroristák támogatásával vádolta Törökországot. Erdoğan szerint viszont éppen Oroszország nem tartotta be az egyezményt: nem akadályozta meg a kormányerők további térnyerését a tartományban. A török álláspont szerint Idlíbben Ankara a migráció és a radikalizáció megelőzésére törekszik.

Az elmúlt hónapokban egyre nagyobb intenzitással folytatódtak a harcok a tartományban. A törökök válaszreakcióját végül a szíriai légierő február 27-i bombázása váltotta ki, amelyben 36 török katona vesztette életét. Törökország erre a Tavaszi pajzs hadművelettel reagált. – A szíriai kérdés semmiképpen sem kaland vagy a határaink kiterjesztésére tett kísérlet. Nem Aszad, hanem a szíriai nép meghívására érkeztünk oda, és amíg a szír nép nem szólít fel bennünket távozásra, addig nem is megyünk el. Megmondtam Putyinnak: mit csináltok ott [Szíriában]? Menjetek el az utunkból, és hagyjatok minket kettesben Aszad rezsimjével – idézte Erdoğan a Habertürk török lapnak a február 28-i telefonbeszélgetését Putyinnal. A szakértők szerint ugyanakkor egyik félnek sem volt érdeke a konfliktus további eszkalációja az elmúlt években kialakult szoros politikai és gazdasági kapcsolatok miatt.