Tüzérségi lövedék csapódott egy trolibuszba

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Tizenhárom polgári személy meghalt és többen megsebesültek. Az orosz külügyminisztérium „színtiszta provokációnak" minősítette a támadást.

MNO
2015. 01. 22. 8:31

Röviddel a Kreml nyilatkozata előtt Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök az oroszbarát szeparatistákat és a moszkvai vezetést tette felelőssé a támadásért.

A hét folyamán heves harcok folytak Luhanszk megyében az úgynevezett 31-es útellenőrző pontnál, ahol ukrán források szerint az orosz fegyveres erők alakulatai nyomultak előre, valamint az oroszbarát szakadárok által második hete ostromlott donyecki nemzetközi repülőtérnél is, amely az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt van.

A kijevi védelmi minisztérium közleményben cáfolta csütörtökön azokat a jelentéseket, hogy az ukrán katonák elhagyták volna a donyecki repülőteret, és azt állította, hogy a létesítmény területének és épületeinek egy része továbbra is az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt van.

Korábban az Azov ukrán önkéntes alakulat azt hozta nyilvánosságra, hogy az oroszbarát szakadár támadások következtében a repülőtér teljesen megsemmisült, ezért védői 242 napi kitartás után elhagyták azt.

Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának szóvivője csütörtök délelőtt kijelentette, hogy jelenleg is heves harcok folynak a repülőtéren, ahol az épületek egy részében továbbra is tartják állásaikat a katonák. Szavai szerint a folyamatos szakadár tüzérségi támadások következtében „csaknem teljesen" összeomlott az új terminál épülete. Emiatt csütörtökre virradó éjjel az a döntés született, hogy hagyják el a katonák az épületet, és vonuljanak vissza távolabbi védőállásokba – tette hozzá.

Január 13-án tüzérségi lövedék talált el egy utasokat szállító autóbuszt Kelet-Ukrajnában, legalább tíz ember meghalt, tizenhárman pedig megsebesültek.

Az Egyesült Államok „uralni akarja a világot” és rá akarja erőltetni az európai országokra az ukrán válsággal kapcsolatos álláspontját – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.

 

Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen.

 

A kijevi deklaráció nyilvánvaló provokáció. Vajon Obama eltűrné, hogy Kína vagy Pakisztán atomfegyvereket telepítsen Kanadába? Már a kérdésfeltevés is abszurd. De akkor miért gondolja az Amerika-barát Porosenko, hogy az orosz birodalomnak tudomásul kellene vennie egy ilyen fenyegető lépést? Ki veszélyezteti itt a világbékét? Ki a valódi provokátor? Oroszország? Aligha. Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.