Hullani fognak a fejek Kijevben?

Dezertálásért fogtak le egy ukrán parancsnokot, vizsgálják, hogyan omolhatott össze a keleti front.

Az ilovajszki „katlanból” kiszabadult ukrán önkéntesek arról számoltak be, hogy a katonáknak menekülést biztosító humanitárius folyosóhoz érve a szakadárok orvul tűz alá vették őket. A Kijev által indított, terrorellenesnek elnevezett kelet-ukrajnai hadműveletben ez az ukrán fegyveres erők eddigi legsúlyosabb harctéri kudarca.

Jurij Bereza, a Dnyipro-1 önkéntes zászlóalj parancsnoka, elmondta, az orosz katonatisztek és a szakadárok állítólagos, a foglyok elengedéséről szóló tárgyalásain arról szó sem esett, hogy a kijevi belügyi tárca alá tartozó önkéntes alakulatok tagjait élve elengedjék az ilovajszki harctérről. Az úgynevezett humanitárius folyosó – amelynek megnyitására Vlagyimir Putyin orosz elnök szólította fel a szeparatistákat – eleve csak az ukrán reguláris hadsereg tagjainak biztosított volna szabad elvonulást, az önkénteseknek mind ott kellett volna maradniuk.

A Dnyipro-1 parancsnoka szerint a tragédia elkerülhető lett volna. Bereza a hadsereg két tábornokát tette felelőssé érte, akiket nem nevezett meg, de elárulta, hogy a B és a D szektor parancsnokairól van szó.

Egy másik önkéntes alakulat, a Luhanszk-1 parancsnoka, Andrij Levko egy tévéinterjúban kijelentette, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán harcoló orosz katonák gépkarabélyaikban nemzetközileg betiltott lövedékeket használnak, olyan lőszereket, amelyekkel szemben hatástalanok az ukrán katonák golyóálló mellényei.

Levko – több önkéntes alakulat parancsnokához hasonlóan – azt kifogásolta, hogy nem kapnak nehéztüzérségi eszközöket. Szavai szerint csak a politikai döntést kell meghozni ahhoz, hogy az önkéntes egységeket nehézfegyverzettel lássák el, amelyek – mint mondta – vannak még raktáron az ukrán fegyveres erőknél.

Vitalij Jarema főügyész egyébként arról is beszélt, hogy az államügyészség büntetőjogi vizsgálatot folytat az Ukroboronprom ukrán állami hadiipari konszern vezetése ellen „Ukrajna védelmi képességének tönkretételére” irányuló tevékenység miatt. Eszerint több hadiipari üzemet, köztük páncélozott haditechnikát gyártó vállalatokat gyakorlatilag „feldaraboltak” (a konszern vezetői). További részleteket nem árult el, csupán annyit mondott, hogy az ügyészség kész átadni a szükséges információkat az ukrán parlament csütörtöki zárt ülésén.

Jarema helyettese elmondta, hogy az Ukroboronpromhoz tartozó 17 vállalatnál észlelt szabálytalanságokat. Megemlítette a zsitomiri páncélosgyártó üzemet, amelyben 78 harckocsit szereltek szét. Az ebből származó kárt több mint 12 millió hrivnyára (958 ezer dollárra) becsülik. A kijevi páncélosgyártó üzemben 4 harckocsi hiányát állapították meg és további 245 darab egyéb haditechnikai eszközt ugyancsak darabokra szedve tettek üzemképtelenné.

Matiosz közlése szerint a harkivi ügyészség is büntetőjogi vizsgálatot indított 12,5 millió hrivnya állami pénzeszköz elsikkasztása miatt, amelyet a legújabb típusú Oplot harckocsik beszerzésére kellett volna fordítani.