Többen meghaltak az összecsapásokban a „harag napján”

Összecsaptak a rendőrök és a Muzulmán Testvériség hívei a kairói Ramszesz téren pénteken délután, az összetűzésekben többen meghaltak.

Péntek reggel a Muzulmán Testvériség több vezetőjét is letartóztatták számos razzia során az egyiptomi hatóságok, miután az iszlamista szervezet tüntetésekre buzdította híveinek millióit, meghirdetve a „harag napját”. Négy vezetőt al-Buhaira tartományban vettek őrizetbe, hat embert pedig Kairóban, akiknél 90 darab gyújtóbombát találtak. A Muzulmán Testvériség „tömeges letartóztatásokról” beszélt, de részleteket nem közölt.

A korábbi elnök, Mohamed Murszi megbuktatásával kapcsolatban a szervezet ismét államcsínyről beszélt, és megerősítette elszántságát, hogy leszámol az elkövetőkkel. Az éjszaka folyamán a fővárosban több helyen polgárőrségek verbuválódtak, hogy megakadályozzák az esetleges fosztogatásokat.

Törökországban mintegy kétezren, Ankarában és Isztambulban körülbelül ezren tüntettek pénteken, tiltakozva az egyiptomi hadsereg szerdai akciója ellen. A tüntetők Amerika-ellenes jelszavakat is hangoztattak amiatt, hogy Washington nem minősítette katonai államcsínynek az Egyiptomban történteket.

Törökország Murszi elűzésének egyik leghangosabb bírálója, a kormány államcsínynek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a hadsereg eltávolította az elnököt a hatalomból. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök a Nyugatot is többször megvádolta azzal, hogy kettős mércét alkalmaz, amiért nem ítéli el kellő eréllyel Murszi menesztését.

Hasonló célzatú tüntetéseket tartottak a palesztin területeken, Jordániában és Szudánban is. Kelet-Jeruzsálemben, a Mecsetek terén a Gázai övezetben hatalmon lévő, radikális Hamász szervezet mintegy 600 szimpatizánsa tüntetett az Egyiptomban történtek miatt, elsősorban a hadsereg fellépését ítélve el.

A ciszjordániai Hebronban szintén százak vonultak fel, a jordániai fővárosban, Ammánban mintegy ezren tettek eleget a Murszit támogató Muzulmán Testvériség nemzetközi tiltakozást kérő felszólításának. A szudáni Kartúmban ötszázan tüntettek, és Szíszit izraeli és amerikai ügynöknek nevezték.

Az orosz szövetségi légi közlekedési hatóság pénteken egyrészt arra kötelezte a légitársaságokat, hogy készüljenek fel az esetleges váratlan (vis maior) eseményekre, és álljanak készen elszállítani Egyiptomból a korábban oda utazókat, másrészt dolgozzák ki tervüket arra az esetre, ha nem tudnak Kairóban vagy a népszerű vörös-tengeri üdülőhelyek, Sarm es-Sejk és Hurgada repülőterein leszállni. A közleményből az is kitűnik, hogy egyelőre nincs szó a közel-keleti országba irányuló járatok leállításáról.

A nemzetközi sajtó részletesen foglalkozott a szerdai egyiptomi vérfürdővel, osztrák és francia lapok kiemelték az egyiptomi események iránt idáig „közömbös Nyugat felelősségét”, amiért korábban szemet hunytak a „hadsereg által végrehajtott puccs” felett. Az írások arra is emlékeztettek, hogy a nyugati kormányoknak meglehetősen kevés eszközük van az egyiptomi helyzet befolyásolására.

A Die Presse osztrák konzervatív napilapban megjelent írás szerint a mészárlást levezénylő – és korábban Mohamed Murszi hatalmát megdöntő – hadsereg rosszabb, mint az országot 30 éven át vaskézzel irányító Mubarak. A bécsi lap szerint a Nyugat is felelős a szerdai eseményekért, mert „szabad kezet adott a katonai vezetésnek a mészárlásra” azzal, hogy „nem nevezte nevén a puccsot”, és „közömbösen viseltetett” a július eleji hatalomátvétellel kapcsolatban.

A magyar Külügyminisztérium csütörtökön – mikor a Muzulmán Testvériség hívei egy kormányépületet ostromoltak Kairóban – hangsúlyozta, hogy nem javasolja az utazást Egyiptomba. A tárca az egyelőre biztonságos és viszonylag nyugodt üdülőterületet leszámítva az utazásra nem javasolt országok és térségek kategóriába sorolta Egyiptomot.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nyugatnak be kellene látnia, milyen szűk eszköztárral rendelkezik ahhoz, hogy érdemben tudja befolyásolni az egyiptomi helyzetet. A cikk szerint a demokrácia és a szabad választások szószólóiként ismert nyugati kormányok nehéz helyzetben vannak akkor, amikor demokratikus választások útján „demokratikusnak aligha nevezhető” erők kerülnek hatalomra, olyanok, amelyek iszlamista-totalitárius módon akarják átalakítani az államot.

A Libération francia balliberális újság arra figyelmeztetett, hogy a Murszi megbuktatásához vezető „de facto államcsínyt” támogató Nyugatnak el kellene ítélnie az egyiptomi katonai vezetés által gyakorolt erőszakot és elnyomást, mielőtt újabb hasonló erőszakos események történnének. A Libération azt írta, az egyiptomi hadsereg mindenre kész, hogy hatalmát és kiváltságait megvédje, így akár arra is, hogy polgárháborút robbantson ki. Az egyiptomi tábornokok tönkreteszik az arab tavaszt – írta a párizsi lap.

A Le Figaro szerint a szerdai vérengzés és a szükségállapot bevezetése egy célt szolgálhat: a hadsereg világossá akarja tenni, hogy az iszlamista tüntetők és a forradalom nevében többé nem kérdőjelezhetik meg a hadsereg hatalmát. A francia konzervatív lap szerint a Muzulmán Testvériséget megerősíthetik az őt ért csapások, mert a „forradalom mártírjai” szerepben tetszeleghetnek.