A német koalíción belül is egyre forróbb lába alatt a talaj, s bár szigorodnak a menekültekkel szembeni intézkedések, Merkel igyekszik arcvesztés nélkül kihátrálni a helyzetből. És közben mit csinál az EU? Nemhogy hosszú távú, működőképes megoldása lenne, de az eddigi teljesítménye egyenesen katasztrofális. – Egyedüli javaslata az áttelepítés, amely révén eddig csupán pár száz menekült sorsát tudta rendezni. Úgy tudom, a bizottságnál szó sincs B tervről, a fő csapásirány: Merkelt kimenteni szorult helyzetéből. Ezért erőltetik a relokációt is, amely szintén német ötletként született. Közben német barátaimtól azt hallom, szó sincs már „Willkommenskulturról”, sőt a nagyobb városokban élők saját biztonságuk érdekében arra törekednek, hogy fegyverhez jussanak. A háttérben az osztrákok is mind többet elégedetlenkednek, azt mondják, ők végzik el a németeknek a piszkos munkát – mondja a diplomata.
Kérdés: ha az áttelepítés is kudarchoz vezetett, mi lesz a megoldás? – Hogy a gyakorlat nem a „több Európa” irányába mutat, az biztos. Egyre többen vezetik be az ideiglenes határellenőrzést, s bár Schengen jelentős veszélybe került, ennél nincs jobb ötletük. A jogi alapot is megtalálták, a bűnbak Görögország lett, amelyet a határellenőrzés súlyos hiányosságai miatt nemrég felszólítottak: három hónapot kapnak a hibák kijavítására. Kicsi az esély arra, hogy a görögök három hónap elteltével példásan védik majd a schengeni határokat, márpedig ellenkező esetben az Európai Tanács minősített többségi szavazással ajánlást fogalmazhat a tagoknak: az ideiglenes határellenőrzést két évvel meghosszabbíthatják. Honnan az ötlet, miért érdekes az időzítés? A németeknek épp májusig szól az ideiglenes határellenőrzésre vonatkozó engedélyük. A menekültválság tényleges megoldása helyett így marad a tűzoltás. A határok kontrollja és minél több menekült kívül tartása. S közben marad a kínzó kérdés: mi lesz a Balkánon és a görög partoknál feltorlódott migránstömeg sorsa? – sorakoznak a kérdések beszélgetőpartneremben.
