Kő kövön nem marad Európában, ha nem készülünk fel

Ez a migránshullám csak a kezdet: félmilliárdan jöhetnek csak Afrikából, és nem fognak békésen hazamenni.

Tamás Pál, az MTA szociológusa később ezt úgy érzékeltette, hogy „Budapesten található a kontinens egyik legklasszabb klímamigrációs emlékműve: a Hősök tere Árpáddal és vezéreivel”. A szociológus a népvándorlás mellett az emberi civilizáció kialakulását is ide sorolta, hiszen az öntözéses földművelő kultúrák fenntartását szolgáló „menedzsment-diktatúrái” is klíma-ösztönözte történelmi változások voltak.

Tálas szerint a migrációért egyszerre okolható a vízhiány és a vízbőség is: az előbbi aszályokban és a száz országot érintő elsivatagosodásban jelentkezik, ami ellen csak az Izraelhez hasonlóan fejlett államok tudnak önerőből fellépni. A vízbőség pedig a tengerszint emelkedését jelenti: egyetlen plusz méterrel például a bangladesi rizsföldek fele víz alá kerül, ami önmagában 40 millió embert késztet előbb belső, majd külső migrációra. Ott van még a monszun és a környezeti katasztrófák, a milliárdos népességű Indiában ráadásul mindezek egyszerre jelentkeznek, így ott még esélyesebb lesz a klímamigráció.

Mindenkit megillet a menedékjog, akit hazájában politikai, vallási vagy egyéb okok miatt hátrányos megkülönböztetés ér. Hiába megy keresztül nem feltétlenül állandó háborús övezeteken, nem alakul át migránssá – mondta kérdésre Tálas (Tamás ugyanakkor közbeszúrta, hogy a „menekült” ma Európában egy álságos kifejezés: azt a migránst hívjuk így, akinek nincs érvényes vízuma). Az EU egyébként tesz különbséget, a szírek, afgánok és eritreaiak többségét fogadja csak be. Ráadásul Európának szüksége is van bevándorlókra, és ha nem kapja meg őket a közel-keletről, akkor a kelet-európai munkaerőt fogják még inkább elszívni. „Én pedig nem szeretnék egy nyuggerklubban élni a Kárpát-medencében, miközben a lányom Nagy-Britanniában dolgozik” – mondta Tálas.

Tálas egy hétpontos programot is felvázolt, amelynek lényege a közös európai cselekvés. A kibocsátó országok helyzetének kezelése (akár óriási beruházásokkal), és ezek szomszédos országainak támogatása a megtartó erő növelésére nagyon fontos. A migráció hullámként viselkedik, ezért hullámtörőket kell beépíteni – hangsúlyozta. Fontos az EU menekültrendszerének felülvizsgálata, és EU-oltalmi övezetek létrehozása Schengenen kívül, ahol a regisztrálás és válogatás megtörténhet. Hatékony határvédelem kell, ami nem a terhet másokra toló kerítés, emellett a befogadottak integrációjának javítása, illetve a közép-kelet-európai társadalmak informálása, befogadásra megtanítása – foglalta össze, hangsúlyozva a bevándorlók és a menekültek közötti különbségeket is.

A kulcskérdés mindig a víz, mégpedig a folyóvíz hiánya – mondta Tamás Pál, aki szerint a tengerszint emelkedése vagy a monszun nem olyan lényeges, csak a szárazság.

Kollégája, Szigetvári Tamás, az MTA közgazdásza később vázolta: a térség autoriter rezsimjeit a Kádár-rendszerhez hasonlóan az olcsó élelmiszer legitimálta, hiszen

„akinek tele a szája, az nem beszél,”

ellenben a szárazság miatt visszaesett a termés, és egyre nagyobb mértékben szorultak rá ezek az országok az egyre drágább importélelmiszerre. A legitimáció megszűnt, és jött az arab tavasz, ez pedig a klímaváltozással karöltve beindította a migrációt – vélte Szigetvári.

Tamás szerint emellett, ha kiszárad a termékeny félhold, az emberiség bölcsője, akkor az egész világ destabilizálódik. Azt az ötéves aszályt, amely Szíriát sújtotta, semmilyen növényzet nem bírja, a népesség pedig egyre nő.

Fontos: a víz elmegy, és nem tér vissza a kiszáradt területekre.

„A nyugati politikusok csak saját választóikat nyugtatgatják azzal, hogy a beengedett menekülteket majd idővel vissza tudjuk küldeni: ez békés úton nem fog menni”

– hangsúlyozta Tamás Pál (hétfőn egyébként a volt külügyminiszter, Balázs Péter is azt mondta a Hír TV-ben: a kitoloncolás békés eszközökkel nem fog menni).

Tamás ezután gyakorlatilag a legkisebb rosszként vázolta fel az Aszad-rendszert. Amerika okolhatta a szárazságért Aszadot, de még mindig az ilyen autoriter rendszerek működtek úgy-ahogy – foglalta össze. A megoldáshoz hidegvér kell, és stabilizálni ezeket a társadalmakat, például átállni kevésbé vízigényes üzemekkel, munkával ellátni a leszakadókat még a belső migráció időszakában a városokban – mondta.

Ehhez Tálas is csatlakozott, aki kérdésre azt mondta: „nem tartom univerzális értéknek a demokráciát”, de az emberi jogokat igen, és van, ahol ez autoriterebb rendszerrel biztosítható. A szakember szerint tévképzet, hogy az EU-ba jólétért jönnek az emberek: a biztonságuk előrébb való.

„Nem Hollandiát kell csinálni Eritreából, hanem stabil országot perspektívákkal”

– mondta Tálas.