Lövöldözés tört ki Mariupolban

Nyolc szakadár meghalt, amikor társaikkal együtt megkísérelték elfoglalni a helyi belügyi parancsnokság épületét.

Az orosz államfő a nap folyamán előbb a második világháború európai hadszíntéren aratott győzelem alkalmából a moszkvai Vörös téren tartott katonai felvonulást tekintette meg, majd ezt követően utazott az orosz Fekete-tengeri Flotta bázisának helyet adó Szevasztopolba, ahol a város fasiszta megszállás alóli felszabadításának 70. évfordulóját is ünneplik.

Továbbra sincs látható jele annak, hogy Oroszország visszavonná az ukrán határ mentén felvonultatott katonai erőit – mondta pénteken a NATO-főtitkára. Anders Fogh Rasmussen a tallinni egyetemen tartott előadást, majd válaszolt kérdésekre. A rendezvényt a NATO-hoz akkreditált tudósítók internetes élő közvetítésben kísérhették figyelemmel. A főtitkár úgy vélekedett, hogy a NATO rövid időn belül befogadhatná tagjai közé Finnországot és Svédországot, ha ezt a két ország kérné.

Tűz ütött ki péntek hajnalban a kijevi tévétornyot és közszolgálati televíziót összekötő föld alatti kábelcsatornában – jelentette a kijevi média a rendkívüli helyzetek minisztériumára hivatkozva. A tűzoltók megérkeztek a helyszínre, de nem olthatnak, mert a kábelek nagyfeszültség alatt vannak. A minisztérium szerint viszont ha lekapcsolják az áramellátást, akkor több tévé nem tudja majd sugározni adását. A kijevi tévénézők ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy megszakadt kilenc tévé műholdas sugárzása, és egyes hírek szerint négy rádió adásait sem tudják fogni.

A tűzeset a kábelcsatornának azon a részén történt, amely a kijevi Melnikova utca alatt húzódik. Szemtanúk szerint olybá tűnik, mintha szándékos gyújtogatás történt volna. Egyes hírek szerint felrobbant a tévétorony melletti „kút”, de a jelentésekből nem derül ki, hogy milyen kútról van szó, és hogy az hogyan függ össze a távközlési rendszerrel.

A tévéközpont munkatársai szerint is szándékos gyújtogatás történhetett. Elmondásuk szerint a tévétornyot és a közszolgálati televíziót ugyan fokozottan védték a hatóságok, illetve a nemzeti gárda, de a föld alatt futó kábeleket senki. Azt is feltételezik, hogy belső munkatársnak kellett közreműködnie a gyújtogatásban, hiszen még az ott dolgozók zöme sem tudja, pontosan hol futnak a kábelek.

Az Ukrajinska Pravda című hírportál arról is hírt adott, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok úgynevezett „délkeleti hadseregének” követelésére leállították több, kábelen szolgáltatott, ukrán nyelvű tévécsatorna adásának sugárzását Luhanszkban és a Luhanszk megyei Szeverodonyeckben.

Újabb megbeszélést tartanak hétfőn Varsóban az Európai Unió, Oroszország és Ukrajna képviselői a gázellátás kérdéséről – közölte pénteken az Európai Bizottság. A szakértői tanácskozáson előkészítik a témában e hónap folyamán valamikor később – egyes elképzelések szerint május 16-án Athénban – megrendezendő második miniszteri szintű egyeztetést. A tárgyalások témája az Ukrajnába, illetve Európába irányuló orosz gázszállítás kérdése.

A Naftogaz nem fizette ki a gázszámlákat februárban, márciusban és áprilisban, ennek ellenére a gázszállításokban nem volt fennakadás. Az Európai Bizottságnak az a szándéka, hogy pénzügyi segítséget nyújtson a Naftogaznak, segítsen az ukrán gázcég stabilizálásában.

Az orosz energetikai miniszter szerint ugyanakkor Oroszország a találkozón nem kapott tájékoztatást Ukrajnától arra vonatkozóan, hogy Kijev mikor fizet az orosz földgázért. Oroszország aggódik az Ukrajna területén keresztül Európába irányuló gázszállítások jövője miatt is. A tranzit gázszállítások zavartalanságához arra lenne szükség, hogy Ukrajna a nyári hónapokban 12 milliárd köbméter gázt pumpáljon gáztározóiba.

Ukrajna viszont azt szeretné elérni, hogy Oroszország a jelenlegi 500 dollárról a korábbi 268 dollárra csökkentse Ukrajna számára a földgáz ezer köbméterenkénti árát. Csütörtöki orosz közlés szerint Ukrajnának a hátralékok miatt a jövőben előre kell majd fizetnie az orosz gázért.

Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák az ukrán válság kiterjedését – jelentette ki pénteken Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, aki szerint az ukrajnai forgatókönyv nem ismétlődhet meg Fehéroroszországban.

„Fájó arról beszélni, hogy az egyik ilyen pont a (Fehéroroszországhoz) közeli Ukrajna” – mondta. A hatóságok tehetetlensége, a korrupció, a gazdaság válsága, a külső cselszövések taszították ebbe a történelmi tragédiába Ukrajnát. Aggasztó az a tény, hogy a NATO-tagországok katonai tevékenységük aktivizálására a Fehéroroszország közvetlen szomszédságában zajló ukrajnai eseményeket használják fel. Ebben a helyzetben szükség van a fehérorosz nép éberségére és egységére – emelte ki Lukasenka.

Szerinte a fehérorosz hadsereg és a fegyveres erők készen állnak megvédeni az ország szuverenitását, megőrizni a békét, a kívülről és a belülről jövő támadástól.