Magyarországé maradt a bővítési és szomszédságpolitikai portfólió, miután Ursula von der Leyen a román biztosjelöltet, Adina Văleant bízza meg a közlekedési tárcával – közölték tegnap bizottsági források Brüsszelben.
Egy hazai kormányzati forrás a Magyar Nemzetnek azt mondta: Romániával megannyi konfliktusos ügy van a bővítés tekintetében, így szinte borítékolható volt, hogy nem történik portfóliócsere. Korábban arról szóltak a brüsszeli hírek, hogy Magyarország és Románia a biztosjelöltjeik bukása után szakterületet cserélhetnek a következő Európai Bizottságban. Ursula von der Leyen leendő bizottsági elnök asszony hazánkat a bővítési és szomszédságpolitikai, Romániát pedig a közlekedési portfólióval bízta meg.
Meghallgatás vár Várhelyi Olivérre
Fotó: MTI/Európai Tanács/Mario Salerno
Mindkét ország eredeti biztosjelöltjét – hazánk esetében Trócsányi László jelölését – korábban elutasította az Európai Parlament jogi bizottsága, ezért kellett új névvel előállnia Budapestnek és Bukarestnek is. A friss hírek értelmében hazánk új jelöltje, Várhelyi Olivér a presztízsértékű bővítési területért felelhet, amennyiben sikeres lesz a meghallgatása az Európai Parlamentben. Erre a következő két hétben kerülhet sor.
Ursula von der Leyen azt szeretné, hogy az új bizottságban megvalósuljon a nemi egyensúly, ezért Románia két jelöltje közül a női politikust választotta. Az új román kormány tegnap Siegfried Mureșan és Adina Vălean európai parlamenti (EP-) képviselőket jelölte uniós biztosnak.
Mindkét politikus az Európai Néppártot erősítő Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagja. A bukaresti sajtó az EP ipari, kutatási és energiaügyi bizottságát elnöklő Vălean jelölését meglepetésnek tartja. A román parlament hétfőn szavazott bizalmat a PNL pártelnöke, Ludovic Orban által vezetett kisebbségi kormánynak, ezzel elhárult az akadálya annak, hogy Bukarest új biztosjelöltet javasoljon.
A parlament által egy hónapja megbuktatott, azóta ügyvezetőként működő szociáldemokrata kabinet biztosjelöltjeinek legitimitását Klaus Johannis államfő, de Brüsszel is megkérdőjelezte.
Az akkor még teljes jogkörrel működő, Viorica Dăncilă vezette kormány első jelöltjét, Rovana Plumb szociáldemokrata EP-képviselőt szeptember végén összeférhetetlenségre hivatkozva leszavazta az EP jogi bizottsága. Dăncilă időközben másik két baloldali biztosjelölttel is próbálkozott. Brüsszel azonban arra várt, hogy legitim kormány kerüljön az ország élére.
Levél Londonba
Ursula von der Leyen tegnap levélben kérte Boris Johnson brit miniszterelnököt arra, hogy nevezzen meg egy – lehetőleg női – jelöltet az Európai Bizottságba. A német politikus asszony korábban már kijelentette, hogy amennyiben Nagy-Britannia idén nem hagyja el az EU-t, biztost kell delegálniuk az elméletileg december elsejével munkába álló testületbe. Kérdéses, hogy a kilépéspárti brit miniszterelnök – aki épp tegnap indította el a Konzervatív Párt választási kampányát – engedelmeskedik-e a kérésnek. (J. T.)
Csak a balliberális véleményre voltak kíváncsiak Brüsszelben
A média- és szólásszabadság, illetve az oknyomozó újságírók biztonságának kérdése került terítékre tegnap az Európai Parlament (EP) állampolgári, jogi és belügyi (LIBE-) szakbizottságában. Az ülésen kiemelt hangsúlyt kapott az elmúlt években Európában meggyilkolt újságírók ügye: a máltai Daphne Caruana Galiziát autójában robbantották fel, a szlovák Ján Kuciakot agyonlőtték, a bolgár Viktoria Marinovát pedig megerőszakolták, majd megölték.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Az Európa Tanácsnak az ülésen részt vevő képviselője rávilágított arra, hogy csak idén 25 európai államból kaptak riasztó jelzéseket az újságírói szabadságról. Brüsszelben egyetértés volt abban, hogy mindent el kell követni a sajtó munkatársainak védelme érdekében – mégpedig úgy, hogy közben az információ áramlása az alapvető szabadságjogok betartása mellett történjen. Az égető kihívásnak viszont kétségkívül politikai színezetet adott, hogy a LIBE meghallgatásán egy román, illetve egy magyar újságíró prezentálta a saját tapasztalatait. Magyarországot a balliberális 444 hírportál szerkesztő-újságírója, Erdélyi Péter képviselte, aki sötét képet festett a hazai sajtó állapotáról. Az EP-képviselők figyelmébe ajánlotta többek között az újságírók szerinte korlátozott lehetőségeit a magyar parlamentben, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozását, illetve azt, hogy Orbán Viktor szelektálva ad interjúkat. Arra is kitért, hogy a magyar kormány és a hatóságok előszeretettel kommunikálnak szélsőséges tartalmakat. A liberális újságíró segítségére sietett a Momentum EP-képviselője, Donáth Anna, aki szerint Magyarországon ma fizikailag megfélemlítik a kormánykritikus újságírókat. – Már a rendőrségre sem számíthat a hazai újságíró-társadalom – fejtegette Donáth az ülésen. – A baloldal mindenkire ráerőszakolná a politikai véleményét. Ha ezzel nem értünk egyet, számukra már nem vagyunk elfogadható partnerek. Ennek a példáját láttuk most. Ez nem objektív beszámoló, sokkal inkább egy politikai előadás volt – összegezte a LIBE-meghallgatást újságíróknak Hidvéghi Balázs. A Fidesz európai parlamenti képviselője az ülésen felszólalva is megvédte a hazai sajtó helyzetét. – Egyoldalú és manipulatív gondolatok hangzanak el, még a LIBE-bizottsághoz képest is. Magyarországon igenis szabad és sokoldalú vita folyik – fejtette ki a képviselőtársaknak, hozzátéve: hazánkban az utóbbi években több konzervatív sajtótermék jött létre, ami láthatóan zavarja a baloldalt. Hidvéghi Balázs szerint a legnagyobb tévécsatornák és portálok még így is rendre kormánykritikusak, ami „rendben is van”. Erdélyi Péterhez fordulva a Fidesz politikusa azt mondta, hogy mindenkinek meglehet a saját politikai véleménye, de akkor azt nevén kell nevezni: – Politikai aktivizmusnak és nem objektív újságírásnak – tette hozzá. (J. T.)
