1993-ban Kono Johei, az akkori japán kormány főtitkára történelmi nyilatkozatot adott ki, elismerve, hogy a japán hadsereg „vigaszállomásokat” – vagyis bordélyokat – állított fel és tartott fenn, ahol koreai és más ázsiai nők százezreit szexrabszolgaságra kényszerítették.
Két évvel később Murajama Tomiicsi akkori japán miniszterelnök elismerte, és bocsánatot kért azokért a szenvedésekért, amelyeket hazája a szomszédos országoknak, köztük Dél-Koreának okozott a 20. század első felében elkövetett agresszióival.
