„Azerbajdzsán Hegyi-Karabahban elért sikerei alapján ismét napirendre került a »turáni hadsereg« létrehozásának ötlete, amelyről régóta folynak egyeztetések. […] Ez a hadsereg, amely a várakozások szerint Törökország vezetésével lesz létrehozva, minden regionális és globális kérdésben meghatározó tényezővé válhat” – írta a héten publikált cikkében a török Türkiye lap.
Ankara érezhetően növeli a katonai jelenlétét a közép-ázsiai térségben. A héten egy kisebb körúton járt a régióban a török védelmi miniszter, Hulusi Akar, aki előbb Kazahsztánt látogatta meg, majd szerdán találkozott az üzbég elnökkel, Savkat Mirzijojevvel, és aláírta a katonai és technikai együttműködési megállapodást Üzbegisztánnal.
– Minden szférában igyekszünk erősíteni a kapcsolatainkat – kereskedelmi, gazdasági, szociális, politikai és persze a katonai szférában is. Jelentős eredményeket értünk el ebben – mondta az aláírás után a török védelmi miniszter.
#BREAKING : turkey defense minister hulusi akar, during his visit to Kazakhstan and Uzbekistan, signed an agreement on military-technical cooperation with the ministers of the relevant department. pic.twitter.com/ixyegzPisY
— Sushmit Patil Сушмит Патил सुश्मित पाटिल (@PatilSushmit) October 28, 2020
Karabah új lendületet adott
Lényegében arról van szó, hogy Törökország egy stratégiai, biztonsági és katonai szövetséget épít türk eredetű népekkel, és a török védelmi miniszter közép-ázsiai útja egy újabb lépést jelent ebben az irányban. Az elmúlt időszakban török tisztviselők által egyre többször emlegetett „turáni hadsereg” olyan országok szövetségét alkotná, mint Azerbajdzsán, Kazahsztán vagy Kirgizisztán. Az iráni eredetű „Turán” egy történelmi közép-ázsiai térséget lefedő vidék neve, ahol türk eredetű népcsoportok éltek.
A folyamat eredetileg a Törökország, Azerbajdzsán, Kirgizisztán és Mongólia által 2013-ban bejelentett Katonai Rendvédelmi Szervek Szervezetével kezdődött, amely a Sanghaji Együttműködési Szervezethez (SCO) hasonlóan a nemzetközi bűnözés, emberkereskedelem és drogcsempészet elleni közös fellépést tűzte zászlajára. A szeptember végén megújult hegyi-karabahi konfliktus azonban új lökést adott a török külpolitikai terveknek: Törökország hirtelen Baku első számú szövetségesévé lépett elő, katonai tanácsadással, haditechnikával és harci drónokkal segítve a partnerét. Az elmúlt hetekben már szóba került török katonai bázisok létesítése Azerbajdzsánban, sőt a helyi sajtóban még a két ország uniós államszövetsége is komolyan előjött, a belarusz–orosz unió mintájára. Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy újra előkerültek a török külpolitikai tervek a közép-ázsiai szövetség létrehozásáról.
Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium által közzétett felvételen hegyi-karabahi célpontokat semmisítenek meg. Szakértők szerint a török harci drónoknak meghatározó szerepe van a hadviselésben Forrás: Azerbajdzsán védelmi minisztériuma
Telített pálya
A török tervekkel két gond lehet: egyrészt Ankara a külpolitikai törekvéseivel olyan régióba jelentkezik be új szereplőként, amely így is telített: Közép-Ázsiában feszített nagyhatalmi versengés zajlik Kína és Oroszország részvételével. Míg az előbbi elsősorban gazdasági kapcsolatokon keresztül szerez egyre nagyobb befolyást a térségben, addig Moszkva elsősorban a korábbi politikai és történelmi múltra, valamint a nyelvi és kulturális kapcsolatokra apellál. Új szereplőként Törökországnak is van mit mondania: a közös történelmi gyökereknek és az iszlám vallásnak nagy húzóereje van, és Ankara üdítő alternatíva lehet a térség képét évszázadok óta meghatározó két hagyományos szereplővel szemben.
A másik gond, hogy a katonai szövetségek alapvetően kizárólagosak egymásra nézve: márpedig az említett országok már részt vesznek más szervezetekben. Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a Moszkva által vezetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, Törökország pedig az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) a tagja. Új katonai szövetségesek létrehozása így jelenleg, a korábbiakban való részvétel megőrzése mellett aligha lehetséges.
