Az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson Tóásó arra is kitért, hogy az EU eurómilliókkal támogatja a bolíviai igazságügyi reformot, ami számára azt jelentette, olyan jogszabály született, hogy akit államellenes bűncselekménnyel vádolnak, az semmi esetre sem védekezhet szabadlábon.
A vádalkuról elmondta, hogy azért fogadta el, mert ő is ember, feladta, ki akart jutni a börtönből. Így fegyveres felkelésért öt év tíz hónapot kapott, amit már letöltött, terrorizmusért pedig nem ítélték el. Tóásó most az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróságon és Bizottságnál keresi az igazát és próbálja tisztázni a meggyilkoltak és fogva tartottak nevét.
„Amikor Bolíviába mentem, azt sem tudtam, ki az elnök” – mondta Tóásó, aki ellen az eredeti vád az volt, hogy összeesküvésben vett részt, hogy merényletet kövessenek el az államfő, Evo Morales ellen.
