Új útvonalakon özönlenek a határsértők

Mégpedig Magyarországon keresztül. Uniós diplomaták a helyzet kezelésére szólították fel Pristinát.

A Zeri című pristinai lap megállapítása szerint a koszovóiakat nem tántorítják el a szerb–magyar határon, illetve Magyarország területén elfogott koszovói albánokról szóló hírek, továbbra is az EU országaiban látnak lehetőséget „egzisztenciális biztonságuk” megteremtésére.

Február első nyolc napjában csaknem tizenegyezer menekültet fogtak el a rendőrök Magyarországon illegális migráció miatt – derül ki a rendőrség honlapján hétfőn közzétett grafikonból. Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának adatai szerint februárban minden nap több mint ezer emberrel szemben intézkedtek a hatóság emberei illegális migrációval összefüggésben. Csak múlt héten pénteken 1696 illegális bevándorlót fogtak el a rendőrök.

Az elmúlt két hónap statisztikáiból kiderül, hogy az utóbbi időben jelentős mértékben emelkedett az illegális bevándorlás kapcsán elfogottak száma. Január első felében maximum 400 körüli elfogást regisztráltak, a hónap második felében viszont egyre több illegális migránssal szemben intézkedtek. Január 30-án már 1413 illegális bevándorlót fogtak el a rendőrök.

Érzékelhetően csökkent hétfő délelőtt a magyar-szerb határ homokhátsági szakaszára érkező koszovóiak száma azt követően, hogy szigorításokat vezettek be a Koszovót Szerbiával összekötő merdarei átkelőn – tapasztalta Ásotthalom és Mórahalom térségében az MTI tudósítója.

Az elmúlt napokban Ásotthalom és Mórahalom között néhány percenként bukkantak fel öt-tízfős csoportokban a zöldhatáron keresztül illegálisan magyar területre lépő koszovói állampolgárok, fiatal férfiak, illetve gyermekes családok. Hétfő délelőtt már lényegesen kevesebb határsértőt tartóztattak föl a két homokháti település körzetében a rendőrök.

A határsértők számának csökkenésére utal az is, hogy korábban a magyar-szerb határon található Kőrös-éri-főcsatorna partján több helyütt kupacokban álltak az eldobált ruhák, hétfő délelőtt az előző nap leesett hóban csak néhol látszottak a határon átvezető csapások.

Varga László, a szerbiai parlament integrációs bizottságának elnökhelyettese a Magyar Szó újvidéki napilapnak elmondta: ezek az emberek nem tekinthetők politikai menekülteknek, mert a rossz gazdasági helyzet miatt indulnak útnak, így vissza fogják őket toloncolni. Erre Szerbiának fel kell készülnie. Szerinte az utóbbi hónapok tömeges elvándorlásának az adhatott alapot, hogy voltak, akik sikerrel jártak, és eljutottak az unióba, de ha elterjed a híre annak, hogy nem érdemes megindulni, mert „aki elindul, azt visszatoloncolják, akkor ez a jelenség meg fog szűnni”.

A B92 nevű szerbiai televízió a koszovói ellenzéki pártok kezdeményezését ismertette. Eszerint a pristinai ellenzék azt kérte a kormánytól, hogy hozzon létre egy munkahely-teremtési alapot, és így akadályozza meg az elvándorlást. Szerintük 30-40 millió euróval meg lehetne alapozni az országban maradást, főleg ha azokat a családokat juttatnák előbb munkához, amelyekben jelenleg senkinek sincs állása.

A Vecernje novosti című belgrádi napilap pristinai forrásokra hivatkozva azt írta hétfőn, hogy a koszovói kormány tárgyalásokba kezdett az Európai Unió egyes országaival a koszovóiak idényjellegű foglalkoztatásáról. A lappal az észak-koszovói szerb nemzeti tanács elnöke, Milan Ivanovic viszont azt közölte: nem lehet véletlen a hirtelen jött és tömeges elvándorlás. Szerinte szervezett akcióról van szó, mert igaz ugyan, hogy hatalmas a munkanélküliség és rossz a gazdasági helyzet, de nem logikus, hogy mindenki egyszerre, most télen induljon útnak. Hozzátette: néhány hónapja, sőt néhány éve is hasonló volt a helyzet, mégsem távoztak tömegesen az emberek. Ivanovic összefüggést sejt a Nyugat-Európa felé irányuló nagymértékű elvándorlás, illetve a Belgrád és Pristina közötti brüsszeli tárgyalások között. Nem zárja ki, hogy Koszovó így akar jobb tárgyalópozíciót kiharcolni magának a megbeszéléseken.

A szerb és a koszovói kormányfő – kilenc hónapos szünet után – hétfőn ül újra tárgyalóasztalhoz Brüsszelben, hogy a két ország kapcsolatának normalizálásáról beszéljen.