Vége a négy éve tartó vérfürdőnek Aleppóban

A szír kormányerők visszafoglalták Aleppót. Egy kecskemétnyi ember lelte halálát a város négy évig tartó ostromában.

Aleppó bevételéért hatalmas áldozatokat kellett hoznia a szíriai kormánynak. A városban a harcok 2012 júliusában kezdődtek. A lázadók elfoglalták a keleti városrészeket, majd bekerítették a kormánypárti területeket. Növelte az erejüket, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet szíriai fiókszervezete, az an-Nuszra Front is bekapcsolódott a harcokba. Ennek ellenére nem sikerült elvágniuk egymástól a kormány által felügyelt területeket. A kormányseregek és a libanoni Hezbollah igyekezetének köszönhetően a körbekerített területek 2013 óta folyamatos kapcsolatban álltak egymással. Majd hosszú ideig egy egészen különleges helyzet állt elő: a kormányerők és a lázadók majdnem kölcsönösen bekerítették egymást, amint a frontvonalak megmerevedtek. A döntő változást az iráni és orosz erők beavatkozása hozta el: innentől ismét Aszadéké lett a kezdeményezés a városban.

Gondos előkészítés után a kormányerők ez év június 25-én indítottak támadást Kelet-Aleppó bevételéért. Ekkor a városba vezető Castello út, vagyis a lázadók egyetlen utánpótlási vonalának elvágása volt a tét. A feladat végrehajtásában kulcsszerepet kaptak a Szíriai Arab Hadsereg elit csapatai, a Tigris Alakulatok is, de a Hezbollah is segítette a város északi területeinek visszavételét. A következő hetekben a kormányerők folyamatosan szűkítették az ostromgyűrűt Kelet-Aleppó körül. Ekkor már beszálltak a harcba a kurd Népvédelmi Egységek is, akik az aleppói csata kezdete óta folyamatosan az ellenőrzésük alatt tartják Sejk Makszúd kerületet. Csakhogy július végén a lázadók óriási erővel vették célba a kormányerők ostromgyűrűjét, melyet sikeresen át is törtek egy időre. A támadás intenzitását jelzi, hogy a lázadók nyolc-tízezer harcost mozgósítottak, akik közül nagyszámú öngyilkos támadó vette célba a kormányerők állásait. A kormányerők válasza azonban nem késett sokáig: az orosz légierő segítségével néhány hét alatt helyreállították az ostromzárat, azóta pedig folyamatosan szűkítették a gyűrűt a keleti városrész körül, amelyből a lázadók már sehogy sem tudtak kitörni. Az aleppói csata áldozatainak száma ekkorra már döbbenetesen megugrott: habár a szíriai kormány nem közli hivatalosan a saját veszteségeit, szakértői számítások szerint Aleppó tartományban már százezernél is több életet követelt a szíriai polgárháború.

Miért tartott ilyen sokáig az aleppói csata? – ezt a kérdést tettük fel Wagner Péternek, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Közel-Kelet-szakértőjének, aki hangsúlyozta: Aleppó a szíriai háború első éveiben nem jelentett prioritást a kormányerőknek, sokkal inkább Damaszkusz, illetve a tengerparti területek védelmét kellett megszervezniük. Aleppó felszabadítására így csak azután koncentrálhattak, miután stabilizálták a helyzetet az előbbi területeken. Damaszkusz számára ezután vált igazán fontossá Aleppó, amely valaha gazdaságilag Szíria legfontosabb városa volt. Palmüra márciusi visszavétele után így egyre többször hangzott el a világsajtóban, hogy Aleppó lehet a szíriai háború Sztálingrádja, hiszen ha ott győznek a kormányerők, megfordíthatják az egész háború menetét.

Mi várható az aleppói győzelem után? Októberben, amikor az orosz Komszomolszkaja Pravda újságírója Damaszkuszba látogatott, Aszad elnök egy interjúban jelezte: amennyiben visszafoglalnák Aleppót, nem a török határvonal lezárásával folytatnák a hadműveleteket, hanem Idlíb tartományból Törökországba szorítanák „vissza” a fegyvereseket. Wagner Péter szerint szinte bizonyos, hogy a szíriai kormányerők továbbra is a lázadók visszaszorítására helyezik majd a hangsúlyt, és nem a terrorkalifátusra, amely a múlt héten foglalta vissza Palmürát. – Az Iszlám Állam (IÁ) számukra mindig is többedrangú probléma volt a lázadókhoz képest – hangsúlyozta a szakember, aki szerint most Idlíb tartomány visszafoglalása következhet, illetve a Damaszkusz és Aleppó közötti területek megtisztítása.

Wagner Péter azonban nem bízik abban, hogy az aleppói győzelem után felgyorsulnának az események Szíriában, és közelebb kerülnénk a háború lezárásához, illetve az IÁ teljes szétveréséhez. A lázadók fellegvára ugyanis most várhatóan át fog helyeződni más területekre, például az al-Babtól északra fekvő térségbe, amelyet a lázadók a török hadsereg támogatásával szereztek vissza az IÁ-tól és a kurdoktól az Eufráteszi Pajzs hadművelet keretében. Aleppó visszafoglalása azonban kétségtelenül lendületet ad majd a szíriai kormányerőknek, hogy tovább folytassák a nyugat-szíriai területek visszafoglalását a lázadóktól.

Videofelvételeket tett közzé az IÁ-hoz köthető Amaq hírügynökség, amelyen elhagyott orosz katonai állásokat mutatnak Palmürában. Mint ismert, a terrorkalifátus december 8-án indított támadást az ókori szíriai város ellen, melyet néhány napos harc után vissza is foglaltak a kormányerőktől, amelyeknek márciusban még több hét kellett, hogy bevegyék a várost. Azóta Oroszország és a nyugati államok kölcsönösen egymást vádolják a fiaskóért. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az együttműködés hiánya az egyik oka annak, hogy az IÁ aktivizálódott az arab országban. A politikus egyben kifogásolta, hogy az ellentétektől megosztott civilizált emberiség képviselői „ölbe tett kézzel ülnek, és a valóságban semmit sem tesznek az Iszlám Állam képében jelentkező nemzetközi terroristák elleni harcért”. Válaszul Jean-Marc Ayrault, a francia diplomácia vezetője jelezte: ékesen bizonyítja a szíriai orosz beavatkozást a terrorizmus elleni fellépéssel igazoló állítások hamisságát, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei ismét behatoltak Palmüra városba, miközben az orosz haderő Aleppóval volt elfoglalva.