Várhelyi Olivér lesz az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa, miután az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága tegnap rábólintott a diplomata jelöltségére. A folyamat utolsó lépcsőfokaként jövő héten az EP Strasbourgban az egész biztosi testületről szavaz. Várhelyi sorsa azután vált kérdésessé, hogy múlt héten az EP külügyi bizottságának baloldala – a hazai ellenzékkel kiegészülve – nem találta elég függetlennek az aspiránst, így ráadáskérdéseket tettek fel neki. A tegnapi magyar sikert követően a momentumos Donáth Anna a magyar kormánnyal szembeni maradandó bizalmatlanságról beszélt, a szocialisták EP-képviselője, Ujhelyi István óva intette hazánk leendő biztosát, mondván: a jövőben egyetlen lépésnyit sem szabad majd letérnie az európai útról. Dobrev Klára DK-s EP-képviselő közösségi oldalra feltett üzenetében úgy fogalmazott, hogy a magyar biztosjelölt „láthatóan jól megtanulta Orbán pávatáncát és kettős beszédét”, majd megfenyegette azzal, hogy „rajta tartják a szemüket”, és ha megsérti a kötelező függetlenség szabályait, akkor azonnal kezdeményezni fogják a tisztségéből való felmentését. Gál Kinga fideszes EP-képviselő ugyanakkor rámutatott: az ellenzéknek nem sikerült megakadályoznia, hogy Magyarországnak egy kulcspozícióban szakmailag rátermett biztosa legyen. Az eddig hazánk uniós nagyköveteként tevékenykedő Várhelyi a zöld jelzést követően a Twitteren megtisztelőnek nevezte, hogy a Von der Leyen-bizottság leendő tagja lehet.
– Bízunk benne, hogy a hamarosan felálló új Európai Bizottság kiegyensúlyozottabb, józanabb uniós vezetést hoz és új korszakot nyit az unió bevándorláspolitikájában – kommentálta a brüsszeli fejleményeket a Kormányzati Tájékoztatási Központ, hozzátéve: a magyar ellenzék hiába küzdött azért, hogy hazánknak ne legyen uniós biztosa, az áskálódásuk megbukott.
A magyar diplomata hamarosan kulcspozícióba kerülhet az Európai Unióban a Von der Leyen-bizottság tagjaként
Fotó: Reuters
Várhelyinek egyébként valóban nem volt könnyű dolga, mire elnyerte a bizottsági presztízstárcát: az EP külügyi bizottsága múlt csütörtökön hallgatta meg, ám az átpolitizált szakmai vizsga után újabb – ezúttal írásbeli – kérdéseket intéztek hozzá a képviselők. Az uniós parlament baloldala ugyanis megkérdőjelezte függetlenségét a magyar kormánytól, így Orbán Viktor miniszterelnöktől. A ráadáskérdések egy része szintén e kapcsolatot taglalta. A baloldali és zöldpolitikusok főként jogállamisági kritikákat intéztek Várhelyihez, illetve Orbán Viktor Bakuban, a Türk Tanács ülésén tett kijelentéseit kérték számon rajta. Az eseményen a miniszterelnök azt mondta, hogy Magyarország az EU-hoz közelebb akarja látni Azerbajdzsánt és Törökországot. A külügyi bizottsághoz eljuttatott válaszokban Várhelyi tegnap ismét hangsúlyozta: uniós biztosként egyetlen kormányfőtől vagy kormányzati szereplőtől sem fogad el iránymutatást, a bizottság tagjai ugyanis az Európai Unió képviseletében végzik feladatukat. Arra is újból kitért, hogy amennyiben a szakpolitika célországaiban az alapvető értékek vagy a jogállamiság hanyatlását látja, fel fog szólalni az adott állam ellen. A válaszok ahhoz elég meggyőzőnek bizonyultak, hogy a külügyi bizottság tegnap délutáni ülésén már az EP szociáldemokrata és liberális frakciója is támogassa a magyar jelöltet. A zöldek továbbra is szkeptikusak maradtak, holland képviselőjük, Bas Eickhout értetlenségének adott hangot, amiért Magyarország kezébe került az uniós bővítés sorsa. A múlt csütörtöki meghallgatás után egyébként a parlamenti jobboldal – élen az Európai Néppárttal – már zöld jelzést adott volna Várhelyinek, ám ez nem volt elegendő az első körös sikerhez.
Emlékezetes, hogy az egykori uniós nagykövet azután lett biztosjelölt, hogy Trócsányi Lászlót összeférhetetlenségre hivatkozva, még a jelöltállítás anyagi érdekeltségekkel foglalkozó szakaszában elutasította az EP jogi bizottsága. Mivel Románia első aspiránsa Trócsányihoz hasonlóan járt, egy ideig kérdéses volt, hogy Von der Leyen felcseréli-e a magyar és román biztosnak szánt tárcákat. Végül az eredeti tervnek megfelelően Bukarest jelöltje a közlekedést, hazánk pedig a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót kapta. A diplomácia világában otthonosan mozgó Várhelyinek a hetekig tartó bizonytalanság amiatt okozott némi fejtörést, mert így egyszerre két szakmai meghallgatásra kellett készülnie.
Jelenleg már (majdnem) minden adott ahhoz, hogy az EU végrehajtó testülete december elsején munkába álljon. A kilépés kapujában toporgó Nagy-Britannia még nem jelölt biztost. Valószínűsíthető, hogy ez nem történik meg, a brit hézagot pedig egy jogi kiskapu segítségével tömik be. A mostani, ügyvezető bizottság múlt héten kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg Londont, amiért finoman szólva sem könnyíti meg Von der Leyen csapatépítését.
