Így torzít az amerikai média

Már hosszabb ideje torz képet fest Oroszországról az amerikai média. A szocsi téli olimpia vagy az ukrán válság kapcsán sokszor a szakmaiságot is nélkülözik.

Nem véletlen tehát, hogy az amerikai sajtó buzgón várja az orosz államfő bukását. Cohen kitért a The New Republic című liberális magazin kolumnistájának, Julia Ioffe-nak február elején megjelent Putyin-ellenes cikkére, amely azt ecseteli, miként zúzta szét az ellenzéket az orosz államfő úgy, hogy közben egy széthulló országon kívül mást nemigen tud felmutatni. Cohen szerint ez a „moszkvai ismerősökkel” folytatott beszélgetések alapján született és semmilyen dokumentummal nem alátámasztott írás a szakmaiság szempontjából inkább egy orosz bulvárlapba való.

Az ehhez hasonló „ártalmas tudósítások” az utóbbi hetekben elsősorban a szocsi olimpiára és a mélyülő ukrajnai válságra fókuszáltak. A téli ötkarikás játékok nyitónapján a The New York Times a Putyin-ellenesség jegyében három cikket és egy szerkesztőségi vezércikket jelentetett meg, amelyekben a tények alig nyomtak valamit a latban.

Az amerikai média attól volt hangos, hogy Putyin rekordösszeget, 51 milliárd dollárt „pazarolt” a sporteseményre, miközben csak helyenként esett szó arról, hogy ebből 44 milliárdot áldoztak az egész régió fejlesztésére. Az amerikai médiában az olimpiát megelőzően közölt beszámolók még ennél is rosszabbak voltak, a rendezvényt fenyegető terrorveszélyről igyekeztek minél több bőrt lehúzni. Az amerikai sajtó gyakorlatilag a terroristák győzelmét jósolta, bemocskolva Putyin „játékait” és elrettentve sok külföldi nézőt az esemény felkeresésétől.

A szocsi olimpia ugyan hamarosan véget ér, de az ukrajnai válsághelyzet nem. Az egyetemi tanár szerint a Nyugat és a Kelet között új hidegháború bontakozhat ki, méghozzá az orosz civilizáció bölcsőjében. Instabilitással és forró háborúval fenyegető folyamatos szembenállás alakulhat ki, de ezt figyelmen kívül hagyják az erősen szelektív, pártos, gyújtó hangú amerikai sajtójelentések.

Ezek a cikkek az Európai Unió partnerségi javaslatát jóindulatúan a demokrácia, a fellendülés és az Oroszországtól való megszabadulás esélyeként festik le Ukrajna számára, aminek úgymond útját állja az „erőszakos” Putyin kijevi „haverjaival”. Arról azonban szinte soha sem tesznek említést – hangsúlyozta Cohen –, hogy az uniós ajánlat olyan „biztonságpolitikai” rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek Kijevet nyilvánvalóan a NATO-nak rendelnék alá. Az pedig, hogy az Obama-kormányzat valójában mit is akar Ukrajnában, nem kérdés azóta, hogy nemrég kiszivárgott Victoria Nuland európai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettes és Geoffrey Pyatt kijevi amerikai nagykövet telefonbeszélgetése. Kiderült, hogy Washington Viktor Janukovics demokratikusan megválasztott ukrán elnök elűzésével vagy semlegesítésével egy új, oroszellenes ukrán kormány létrehozásában, vagyis egy puccsban érdekelt – írta az Oroszország-szakértő.