Sok a bicikli, sok a lopás, úgyhogy még napirenden tartom a biztonságos otthagyás témáját. A szerkesztőségi leveles ládikóba spamként érkezett egy közlés egy újfajta bringás riasztóról, természetesen hanyatt-homlok nyitottam meg a levelet, feltételezve, hogy azért túl fantáziadús volna egy ilyen levélbe vírust csomagolni. A mailben egy bizonyos Varga Renáta hívja fel a figyelmünket a Riaszt.com termékére, egy mozgásérzékelős, betűkóddal ölhető vijjogóra. Renáta egyébként a szokásos dolgok miatt pufog: két bringáját lopták eddig el (120 ezer a kára), aztán hiába tett feljelentést, a tetteseknek bottal üthették a nyomát.
Aztán belinkeli a Riaszt.com oldalt, amin további információkhoz jutunk. A marketing amatőr: vásárlásösztönzőként bedobja, hogy most féláron hozzájuthatok, de hogy mihez képest, azt talán valahol máshol kell keresni; „a rablónak garantáltan elmegy a kedve a biciklilopástól” – ezt a konkrét garanciát azért el tudjuk képzelni (ha azt tudakolnám, hogyan garantálnak és pontosan mit, szerintem pár másodpercnyi heherészés kezdődne).
Nos, akkor bemutatnám a terméket, ahogy én látom (a rekláminterjút – engedtessék meg – el akartam kerülni). Egy (el)rettentően hangos, bringacsőre csavarozható eszközről van szó, amely kedvenc drótszamarunk megmozdítására azonnal beindul, és 10-15 másodpercig le sem áll. Ezt néhányszor megismétli, ha még mindig mozgásban van a canga. A fekete színű, bébielemmel lélegző kütyü vízálló, üzembe helyezéskor meg kell rajta nyomkodni egy egyedi betűkódot, amit akkor is be kell pötyörészni, ha halljuk a riasztót, utolérjük és le akarjuk állítani.
Ügyes kampánydumának tűnik viszont az ismertető utolsó mondata, hogy ha egy tolvaj meglát két bringát, a riasztó nélkülivel fog talán hamarabb próbálkozni, kétségtelen. Néhány bibi azért mégis van. Egyrészt a felszerelésnél kapásból gondolni kell arra, hogy ezek a csövek nem igazán szabványvastagságúak. Másrészt: ez a 105 decibel mintha kicsit hangos lenne, ettől fél Budapest megkergül, ha csak egy biciklit is megpróbálnak ellopni. Nincs információnk arról, hogy mennyi ilyen fog gazdára lelni, illetve a metró és a Sziget zajánál is erősebb hanghatás hány pihenő ember és család éjszakáját keseríti meg majd (oké, erről szólnak a riasztók, de mégis...). Harmadrészt: a forgalmazó gondosan és részletesen leírja, mennyit pityeg, milyen hangosan, mire mozdul, mire nem – szinte csak az nem, hogy hányas csillagfejű kell a mütyür gondtalan lecsavarásához. Egy tapasztalt team amúgy pár perc alatt kitalálja, hogyan tegye kocsiba/kocsira 15 másodperc alatt a riasztós bringát, akkor meg már ki mondja meg, honnan szól a riasztó...
A Magyar Kerékpárosklub egy-két életképes javaslatát és saját tapasztalataimat lopás ellen nemrégiben, több fázisban ismertettem: olcsó bringa, drága lakat, feltűnő parkolási hely. Este pedig inkább jó éjszakát kívánunk, mint egy ilyen brutális sípolást. Meglátjuk, mi lesz. Ajánlott fejlesztési irány: immobiliser.
