A főigazgató úgy fogalmazott, hogy 2023 márciusában rendkívül rossz állapotban lévő intézet irányítását vették át, amely a tudományos életben érzékelhetően elszigetelődött, a kutatásaiban tárgyi tévedések, a szabályozásában, a pénzügyi gazdálkodásában és a kommunikációjában pedig hiányosságok mutatkoztak. Mostanra azonban minden a helyére került – mondta Kásler Miklós, hozzátéve: az intézetnek rendkívül ambiciózus tervei vannak a következő időszakra. A magyar eredetkutatás kapcsán fontos feladatnak nevezte – többek között – a kora középkori források újrafordítását. Hozzátette: azokon a területeken, amerre a magyarok vándoroltak, számos fel nem tárt írásos emlék található, amit magyar ember még nem látott.
Az elmúlt időszakban sikerült hozzájutni például örmény kolostorok könyvtárainak anyagaihoz, de érdemes kutatni a Kaukázus északi területein, Georgiában és az összes „Isztánban” is – magyarázta, megjegyezve: ugyanezen területek a zenei emlékek szempontjából is lényegesek.
Kásler Miklós elmondta: elkezdték összeállítani a középkori latin feliratok enciklopédiáját, mert a középkori magyar források ma döntően szlovák és román gyűjteményekben lelhetők csak fel. Beszámolt arról is, hogy jó ütemben haladnak a székesfehérvári királyi maradványok történelmi archeogenetikai kutatásai. Ennek kapcsán jelezte: hatszáz összekeveredett csontvázból vettek mintát, ebből négyszáz esetben hiánytalanul sikerült a teljes DNS-meghatározás.
Közölte: a fennmaradó kétszáz „degradált csontváz” vizsgálata is biztosan befejeződik ebben az évben. „Hogy mikor tudunk eljutni a 15 király végső azonosításáig, az attól függ, hogy az engedélyeket mikor kapjuk meg” – jegyezte meg Kásler Miklós, hozzátéve: az összehasonlításhoz referenciaszemélyként szóba jöhető királyok maradványainak mintavételéhez folyamatosan kérik az engedélyeket.
„A legnagyobb ambíciónk, hogy helyre kellene állítani a Szent István által alapított és építtetett Székesfehérvári bazilikát, amely európai kisugárzású Kárpát-medencei magyar emlékhely, s egyben fontos identitásképző központ lenne” – hangsúlyozta.
Beszámolójában a főigazgató kitért arra is, hogy az új nemzeti alaptanterv (NAT) szerint készült iskolai tankönyvek már tartalmazzák a legújabb kutatások eredményeit, a pedagógusok képzésébe azonban még nem épült be minden. Hangsúlyozta: Pintér Sándor belügyminiszter felkérésére az intézet szakemberei már dolgoznak egy, a NAT-nak megfelelő továbbképzési terven.
Balogh Andrea Johanna, a Magyarságkutató Intézet tájékoztatási és kommunikációs főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy amióta az intézetnek új vezetése van, azóta megfelelnek a tudományos hitelességnek, rendben vannak a pénzügyek, valamint az embereknek is hitelesen és naprakészen tudnak beszámolni a legújabb ásatásokról, kutatásokról.
Közölte: tartalmaikkal már 1,1 millió Facebook-felhasználót értek el, emellett folyamatos az intézet honlapjának fejlesztése, valamint Instagram- és TikTok-profilt is indítottak a minél szélesebb nyilvánosság elérése érdekében.
