– Miért épp a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony-plébániatemplom ad otthont a fesztiválnak?
– Tavaly indult útnak a rendezvénysorozat a plébánia alapításának 975. évfordulója alkalmából. Ez a város legrégibb temploma és plébániája. A látogatók az ókori romoktól kezdve egészen a kortárs képzőművészeti alkotásokig valamennyi jelentős korstílus jellemzőit fellelhetik itt. A templom ráadásul rendkívül különleges akusztikával rendelkezik, orgonája pedig az ország egyik legkiválóbb koncerthangszere. Olyan nagy alkotók, művészek kötődnek ide, mint például Liszt Ferenc, aki éveken keresztül lakott a plébánia főúri lakosztályában, és több művét is itt mutatta be.
– Milyen szervezőelvek alapján állt össze a program?
– A legfontosabb célkitűzés, hogy széles körben népszerűsítsük az orgonazenét, nemzetközileg elismert művészek közreműködésével. Emellett a különböző nemzetekre jellemző, egyedi zenei kultúrát is törekszünk bemutatni a közönségnek. Koncertező orgonaművészként a világ számos pontján megfordulhattam már, és mindig hazahoztam magammal egy-egy orgonaművet is. Hatalmas élmény számomra megismerni külföldi kollégákat, rajtuk keresztül pedig olyan orgonaműveket, amelyekkel másképp sosem találkoznék.
Így született meg a fesztivál alapkoncepciója is: ahogy tavaly, idén is arra kértem a fellépőket, hogy a koncertjeiken mutassák be saját nemzeti zenekultúrájukat, emellett pedig válasszanak legalább egy olyan orgonaművet is, ami közös pont a kultúráink között.
Ezek a művek arra is rámutatnak, hogy a nagy magyar művészek, zeneszerzők mit adtak a világnak, és mi az, amit velünk kapcsolatban külföldön értékállónak, meghatározónak tartanak. Fontosnak tartom, hogy a jövő alapját képező barátságokat, hidakat építsünk a különböző országokkal. Számomra mindig meglepő, hogy az az orgona, amelyen én napi rendszerességgel játszom, mennyire másképp szólal meg a különböző koncerteken. Mindez elsősorban a művészek egyéni zenei ízlését tükrözi, amely az orgonakezelésben, a hangszínek megválasztásában mutatkozik meg, és amit jelentősen befolyásol nemzeti kultúrájuk.
– A Lengyel Intézettel és az Olasz Intézettel is szoros együttműködésben vannak. Mi ezeknek a kapcsolatoknak az alapja?
– Az Olasz Intézettel való együttműködésnek a barátságunkon túl az az alapja, hogy az itáliai származású Szent Gellértnek a templom Árpád-kori elődjében volt az első nyughelye. Jelenleg is található ereklyéje a templomban: a főoltárban helyezték el a bokacsontját. A Lengyel Intézettel való együttműködésünk már sok évre tekint vissza.
Idén Lengyelországgal két közös évfordulót ünneplünk: 800 éve született Árpád-házi Szent Kinga, Lengyelország és Litvánia védőszentje, illetve 650 éve született Szent Hedvig, I. Lajos magyar király lánya, később Lengyelország királynője.
– Kik lesznek a fellépők, milyen különlegességekkel készülnek a közönség számára?
– Sok újdonságot, zenei csemegét hallhatnak majd az érdeklődők. Ezeket már tavaly is örömmel fogadták, és akkor mind a négy koncertünk telt házzal zajlott. Az idei sorozat május 5-én, Pawel Wróbel hangversenyével indul.
A lengyel zene elkötelezett népszerűsítője például Surzynski, a lengyel késő romantika egy jelentős zeneszerzője Szomorú ének és Improvizáció egy lengyel egyházi ének dallamára című kompozícióit is előadja majd, Johann Sebastian Bach, Liszt Ferenc, Dietrich Buxtehude és John Stanley művei mellett.
Május 8-án Pálúr János hangversenyét hallhatjuk, aki a Zeneakadémia orgona- és improvizáció tanára, egyébként nekem is egykori mesterem. Számos nemzetközi verseny győztese, elhozta Párizs városának nagydíját is. Műsorának egyik különlegessége Charles-Marie Widor francia orgonaművész-zeneszerző 5. szimfóniája lesz, amelyet teljes terjedelmében elő fog adni. Koncertje végén pedig egy improvizációt is hallhat majd a közönség. Május 12-én Silvio Celeghin hangversenye igazi olasz hangulatot varázsol majd a szívekbe. Elsősorban itáliai zeneszerzők – köztük Vivaldi, Verdi, Bossi, Morandi – műveiből válogatott. Emellett Liszt művei és átiratai is felcsendülnek majd a koncerten, amelyeket olasz területeken tartózkodva komponált.
Június 23-án Roman Perucki orgonaművész és Maria Perucka hegedűművész érkezik hozzánk Lengyelországból. Koncertjükön késő romantikus lengyel zeneszerzők, Borowski, Surzynski és Paderewski művei mellett Gárdonyi Zoltán Fantázia egy magyar egyházi ének dallamára című kompozíciója is felcsendül. Louis Vierne leghíresebb kompozíciója, a Westminsteri harangok zárja majd a koncertjüket.
– A rendezvénysorozat június 30-án az ön hangversenyével zárul. Ezen a koncerten milyen művek hangzanak el?
– A nyitószám, a Bevezető a Szent Szaniszló oratóriumból a kettős ünnepi évfordulóhoz kapcsolódik majd. Ez Liszt Ferenc utolsó, befejezetlen oratóriumának részlete, amelyet Lengyelország védőszentjének tiszteletére komponált.
A zeneszerző sok szállal kapcsolódik templomunkhoz, ezért művei természetesen nem maradhatnak ki a repertoárból. Liszt-kutatóként immár négy éve dolgozom az orgona és harmóniumműveinek új összkiadásán.
Dohnányi Ernő művei szintén elhangzanak majd. Őt főként zongoraművészként és zeneszerzőként ismeri a közönség, pedig fiatal korában nagyon meghatározó volt az életében az orgona. Forstner Károly, a pozsonyi dóm orgonistája volt az első tanára, ő maga pedig a helyi királyi gimnázium kápolnájának orgonistája lett. Ez volt az első állása zenészként. Kutatási témáim közé tartozik Dohnányi Ernő és az orgona kapcsolata, a koncerten elhangzó c-moll orgonafantáziát pedig én vettem fel először az eredeti kézirat alapján.
A felvétel Révkomáromi Szent András-bazilika Rieger-orgonáján készült. Ennek a cégnek a breznóbányai hangszerére komponálta Dohnányi a művet. Ezután a Szimfonikus percek című, eredetileg zenekarra írt műből adom elő a negyedik tételt, amit magam írtam át orgonára. Majd az a Koncertnyitány csendül fel, amit Kodály Zoltán tiszteletére komponáltam 2022-ben, a mester születésének 140. évfordulóján, a Filharmónia Magyarország zeneszerzés versenyére. A kompozíció a verseny díjnyertes műveként az Orgonák Éjszakájának egyik hivatalos fanfárja lett. Ezt követően Antalffy-Zsiross Dezsőnek, a századforduló legjelentősebb magyar orgonavirtuózának három szerzeménye hangzik majd el és Liszt Ferenc virtuóz B-A-C-H prelúdium és fúgája zárja majd az estet.
