True crime-premier és örök klasszikusok – ezeket a filmeket ne hagyja ki ma a tévében!

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Az 1956-os forradalom évfordulóján a televízióban is megelevenedik a magyar történelem egyik sorsfordító időszaka. A műsorkínálat az október 23-i eseményektől a forradalom leverését követő megtorlásokig idézi fel 1956 örökségét, dokumentumfilmekkel, történelmi drámákkal és a korszakot megörökítő magyar filmklasszikusokkal.Várkonyi Zoltán évtizedekig dobozban tartott filmje, a Keserű igazság, valamint a Tóth Ilona-per körülményeit feldolgozó Ilona című dokumentumdráma mellett képernyőre kerül Makk Károly Szerelem és Bereményi Géza Eldorádó című alkotása is.

2026. 10. 23. 5:50
Keserű igazság Fotó: NFI/Schandl Teréz

A film a forradalom napjait szokatlan nézőpontból mutatja be: a történelmi fordulat hátterében olyan emberek kerülnek a középpontba, akiknek a saját konfliktusaikkal és egymáshoz való viszonyukkal is meg kell küzdeniük. A börtön zárt tere egyszerre válik menedékké és a feszültségek helyszínévé, ahol a szereplők emberi értékei és gyarlóságai egyaránt megmutatkoznak. A főbb szerepekben többek között Andorai Péter, Bán János, Székely B. Miklós és Szarvas József látható.

Szerelem (M5, 19:00)

Makk Károly 1970-es filmje a magyar filmtörténet egyik legjelentősebb alkotása az ötvenes évek politikai elnyomásáról. A történet főszereplője Luca, akinek férje, János politikai okokból börtönbe kerül. Az asszony közben idős anyósáról gondoskodik, és igyekszik fenntartani benne a reményt, hogy fia hamarosan hazatér. A családi mindennapokat átszövi a hiány, a félelem és a várakozás, miközben Luca a valóság elhallgatásával próbálja megóvni szeretteit.

A Törőcsik Mari és Darvas Lili főszereplésével készült film visszafogott, lírai eszközökkel mutatja meg, hogyan szivárog be a diktatúra a legszemélyesebb emberi kapcsolatokba. A Szerelem nem közvetlenül a forradalom eseményeit dolgozza fel, de fontos képet ad arról a politikai légkörről, amelyben az 1956-os felkelés kibontakozott.

Magyarország története – 1956: a forradalom és a szabadságharc (Duna World, 20:00 és 20:30)

A Magyarország története két epizódja az 1956-os forradalom kitörésétől a szabadságharc leveréséig követi végig az eseményeket, bemutatva a történelmi fordulatok hátterét és kevésbé ismert részleteit is. Az első rész a forradalom előzményeitől indul, majd az október 23-i eseményeket és a fegyveres harcok kibontakozását idézi fel. Bemutatja a lyukas zászló megszületésének történetét, és arra is keresi a választ, miért vált Beethoven Egmont-nyitánya a forradalom egyik meghatározó zenei jelképévé. Az epizód kitér az október 25-i Kossuth téri sortűz körülményeire, valamint a Corvin közben és a Kilián-laktanya környékén zajló harcokra is. 

A második rész a szabadságharc további fordulatait és a forradalom politikai következményeit veszi sorra. Foglalkozik az október 30-i Köztársaság téri eseményekkel, a szovjet beavatkozásról szóló döntéssel, valamint Nagy Imre kormányának és Kádár János politikai szerepének alakulásával. Felidézi Mindszenty József kiszabadításának történetét, és bemutatja, hogyan folytatódtak a forradalmi megmozdulások november 4-e után. A műsor a külföldi visszhangra, a melbourne-i olimpia magyar vonatkozásaira, valamint a munkástanácsok és az utcai tüntetések szerepére is kitér.

Ilona (Duna, 21:00)

A Tóth Ilona orvostanhallgató és társai perét feldolgozó, 2026-ban készült true crime dokumentumfilm a forradalom leverése utáni megtorlások egyik legismertebb és máig vitatott ügyét vizsgálja. A fiatal medikát azzal vádolták, hogy orvosi hivatásával visszaélve meggyilkolt egy embert. Az eljárás során született vallomások és a per körülményei számos kérdést vetnek fel, az ügy megítélése pedig évtizedek óta történészi és közéleti viták tárgya. 

A film a dokumentumok, a szakértői megszólalások és a modern nyomozás eszközeinek segítségével járja körül az ügyet. 

Nem csupán a történteket rekonstruálja, hanem azt is vizsgálja, miként válhatott egy büntetőeljárás a politikai megtorlás eszközévé, és hogyan próbálta a hatalom a forradalom résztvevőit a közvélemény előtt hitelteleníteni.

Eldorádó (M5, 21:45)

Bereményi Géza 1988-as filmje 1945-ben, a Teleki téren veszi kezdetét, és a háború utáni éveken, valamint az ötvenes évek társadalmi változásain keresztül jut el az 1956-os forradalomig. Főhőse, Monori Sándor (Eperjes Károly), a piac tekintélyes kereskedője, aki a pénzben és az aranyban látja a biztonság zálogát, úgy gondolja, hogy megfelelő vagyonnal minden helyzetet meg lehet oldani. Amikor lánya, Marika (Eszenyi Enikő) hazatér Bécsből, és megszületik a fia, Imi, Monori elhatározza, hogy maga neveli fel az unokáját. Az ötvenes évek politikai és gazdasági változásai azonban az üzletmenetet is felforgatják. Monori kénytelen alkalmazkodni az új viszonyokhoz, miközben továbbra is abban bízik, hogy az arany minden nehézségen átsegítheti. Az 1956-os forradalom idején már lánya és unokája biztonságát próbálja megteremteni, ám olyan helyzetbe kerül, amelyben a korábbi szabályok és az anyagi hatalom sem feltétlenül jelentenek megoldást.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.