Lapzsemle reggelire sületlenségekkel

Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Erre nem tudom a választ. Mi volt előbb, a gagyi tévéműsor vagy a hülye néző? Erre annál inkább. A gagyi tévéműsor. Méghozzá azért, mert a gyártók, kreátorok, szerkesztők, ötlet- és pénzemberek hülyének néznek minket nézőket. Ez a gondolat combosodott bennem, amikor reggeli helyett a Reggelit néztem az RTL Klubon. Inkább ettem volna. A zsírjában sült szalonna sem fekszi meg annyira az ébredező honpolgár gyomrát, mint a Lapzsemle. E szellemesnek vélt – mondván a hülyéknek tetszeni fog – rovatcím frappánsan tükrözi az egész műsor szellemiségét.
A gyed-gyes áldásait élvező egy-, két- vagy többgyermekes fiatalasszonyokat óhajtja, amúgy a háttérből, átsegíteni a Reggeli a reggeli készülődés bonyodalmain. A reklámok sugallta művilág tárgyaival népesítik be a stúdiót, ami stílusosan egy bevásárlóközpontban székel. Na ja – vélik –, a kismamákat a főzés, mosás, takarítás, gyermeknevelés mellett mi más érdekelné, mint a sztárok. Mert, kérem szépen, a Reggeliben minden reggel mindenki sztár. Akad, aki csak úgy, Andy Warhol-osan öt percre, ám zömében a könnyű műfaj jelen-, múlt- és a jövőbeni kiválóságai érdemlik ki a képernyőre kerülés kétes dicsőségét. Ennek tudatában elmondhatjuk: a műsor szerkesztési alapvetései akár valamely női magaziné. A tempósan egymás sarkát taposó vendégek mintha saját promóciós reklámspotjukban lépnének fel. Nem többek ezek a beszélgetések fikarcnyival sem.
Kereskedelmi csatornáról lévén szó, nagy úr a pénz. Láthatóan nem is Krőzus úr szponzorálja a produkciót. Bizony, bizony, szinte kizárólag az élő műsorba meghívottakkal találkozhat a kedves néző, mivel a bejátszás a fehér hollónál is ritkább. Nem mondom, nem olcsó mulatság ministábokat alkalmazni, technikát biztosítani számukra. Helyette ott a jó meleg stúdió. Csakhogy ez a fajta tévézés gúzsba köti az alkotók kezét, hiszen egy-egy produkció bemutatásán, beszélgetéseken túl nem sok mindent lehet kezdeni a meleg stúdióban. Az élő interjúkhoz azonban talpraesett, tehetséges riporterek szükségeltetnek. Belőlük egy sem jutott a Reggelibe. Régen, évekkel ezelőtt, valaki úgy döntött, amatőrök vezessék a műsort. Később, a nyilvánvaló kudarc láttán, hivatásosokat ültettek az amatőrök mellé. A profik züllöttek az amatőrök szintjére. A Reggeliben nem a riportalany a főszereplő, hanem a riporter. Nem is tesznek fel a meghívottnak egyetlen épkézláb kérdést sem.
Annyira hülyére veszik a nézőt, hogy azt hiszik, mi elhisszük, hogy ennyi jópofaságnak hála, ma reggel aztán tényleg megszűntek a gondok szerte a nagyvilágban. Nos, az áljópofaság kötelező. Még a kamerák mögött dolgozók is jópofán mulatoznak, amíg fellép valamelyik sztár. A stáb tagjai látszólag jól érzik magukat. Legalább ők.