Szlovák filmfesztivál

Az Országos Szlovák Önkormányzat, a Szlovák Köztársaság Nagykövetségének Intézete és a Szlovák Filmintézet rendezte meg a ma befejeződő magyarországi szlovák filmszemináriumot és fesztivált Budapesten, a Szlovák Kultúra Házában. Ezúttal a legújabb szlovák dokumentumfilm-termésből kaptunk válogatást, s hallottunk előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket.

A programot ( a hagyományok szerint) Onodi Daniela dramaturg, az Országos Szlovák Önkormányzat filmes szakreferense állítja össze. A szeminárium eredeti célja, hogy a szlovákul tanuló magyar, illetve szlovák nemzetiségű gimnazisták, főiskolai és egyetemi hallgatók megismerkedjenek a legújabb szlovák mozgóképi kultúrával. Az évek során egyre többen jöttek el a rendezvényre az ELTE, a katolikus és a református egyetemek filmes érdeklődésű diákjai. Ma már számos spontán érdeklődő is megjelenik, így alakult át fokozatosan fesztivállá. Kiváltképpen sikeres volt a kinematográfia száz éve, vagy a szlovák irodalom a szlovák filmben című szeminárium és fesztivál. Az idei választást részben az motiválta, hogy Magyarországon a nagyközönséget is érdekli a valóságföltáró dokumentumfilm, amely a magyar dokumentum nemzetközi hírének is köszönhető. Részben az is, hogy a szlovák dokumentumiskola mára komoly értékkészletet teremtett. A válogatásban részt vett Marko Skop filmrendező, a fiatal nemzedék egyik legtehetségesebb képviselője, Peter Dubeczky, a Szlovák Filmintézet igazgatója és csapata, Peter Michalovic, a pozsonyi egyetem tanára. Tevékenységüknek köszönhető a mostani értékes, érdekes fesztivál, a hozzá kapcsolódó előadás és szemináriumsorozat, amely hű keresztmetszetet ad a legfiatalabb generációk és néhány nagy öreg munkájából.
Az előadók közül Peter Michalovic filmtörténészt, a pozsonyi egyetem filmes fakultációjának tanárát kérdeztük a szlovák dokumentumfilmről. Szerencsés körülményként értékelte, hogy a budapesti szemináriumot közvetlenül megelőzte Pozsonyban egy háromnapos dokumentumfilmfesztivál. Ott is kikristályosodott a dokumentum műfaj két fő tendenciája. Az egyikhez a művészfilmek metaforikus eszközrendszerét is alkalmazó par excellence mozis dokumentumalkotások, a másikhoz a televízióban meghonosodott elmélyültebb riportfilmek tartoznak. A művek leggyakoribb témái a rendszerváltozás hatásai a hétköznapokra, a peremlétre szorultak problémaköre és a nem egyszer irónikus köntösben megjelenő napi politika. A műfaj „nagymenői” közül ezúttal Dusan Trancik érkezett Buda- pestre.