Ősbemutatók a szigeten

Felgyorsultak az események az elmúlt hetekben a Szabad Tér Színház körül, amely a főváros három legnagyobb szabadtéri színházának működtetőjeként a Budapesti Nyári Fesztivál eseménysorozatáért is felelős. A napokban jelent meg a Válasz Kiadó könyvheti köteteként Majoros József Szabad Tér – Koltay Gábor Színháza című monográfiája. Koltay Gáborral a könyvről és az időközben a főváros vezetése és a kulturális bizottság által elkészített úgynevezett „elvi anyagokról” beszélgettünk.

Mennyiben tükrözi az ön elképzeléseit a főváros mostani állásfoglalása?
– Majoros József könyve is tanúsítja, hogy első kinevezésem, 1986 óta szorgalmaztam a főváros mindenkori döntéshozóinál, hogy Budapest három legnagyobb szabadtéri színpada korszerű nyári fesztiválközponttá alakuljon. Örülök, hogy a főváros vezetése és a kulturális bizottság korábbi elképzeléseimet az említett állásfoglalásába beépítette, de egyes sajtóorgánumok felületes és félretájékoztató híradásait olvasva olykor bosszúságot is érzek.
– Mit értettek félre laptársaink?
– A tervek középpontjában a margitszigeti rendezvények európai színvonalú nyári színházi és zenés fesztivállá történő kiteljesítése áll, beleértve a Margitszigeti Szabadtéri Színpad jelentős rekonstrukcióját, valamint a jelenlegi, rendkívül alacsony, ötvenötmillió forint körüli fővárosi támogatáskiegészítését a kultusztárca és a gazdasági-turisztikai tárca folyamatos támogatásával. (Összehasonlításként: például a Miskolci Operafesztivál 500-500 millió forintos állami támogatásból működik.)
A szűkös keretek ellenére megvannak a feltételek ahhoz, hogy a Szabad Tér Színház a Margitszigeten a bayreuth-i, a bregenzi, a veronai, a salzburgi nyári színházakéhoz közelítő művészeti tevékenységet folytasson. Az említett állásfoglalásban az is szerepel, hogy a Budai Parkszínpad a XI. kerület, míg a Városmajori Szabadtéri Színpad a XII. kerület hatáskörébe kerülhetne, amelyek egyébként örömmel vállalkoznának a színpadi rekonstrukcióra és a működtetésre. Nem a Szabad Tér Színház „osztódásáról” van szó, amint ezt egyes lapok tévesen írják, hanem egy új, ésszerű és korszerű koncepcióról.
– Az ön szerződése idén október 31-ével lejár. Ha lesz pályázat, indul-e azon, s ha igen, milyen elbírálásra számít annak tudatában, hogy közéleti szerepléseit, a produkcióiban is tükröződő nemzeti elkötelezettségét a fővárosi döntéshozók egy része nem nézi jó szemmel?
– Ami a művészeti munka megítélését illeti, az meglehetősen szubjektív természetű, abban ízlésbeli és világnézeti szempontok is közrejátszhatnak. A színházvezetői tevékenység értékelésének azonban már sokkal konkrétabbnak és objektívebbnek kell lennie. Az a tény, hogy a főváros – az időnkénti viták ellenére – tizenhét éve alkalmasnak talált a színház vezetésére, arra enged következtetni, hogy vezetői munkámmal elégedettek. Ami pedig a színházi és filmes produkcióimból is kikristályosodó nemzeti elkötelezettséget illeti, azt én az István, a király 1983-as bemutatója óta következetesen képviselem, szeretném remélni, hogy fontos döntéseknél ez nem számít bűnnek. Én magam mindig is a legteljesebb mértékben ellene voltam a kulturális közéletünket olykor tragikusan megosztó, kirekesztő szemléletnek. Színházunk munkájában is mindig többfajta értéket befogadó, toleráns szemlélet megvalósítására törekedtem. Úgy gondolom, amennyiben pályázatot írnak ki, természetes, hogy azon elindulok, hiszen csaknem két évtizedes terveim végre megvalósulni látszanak.
– Mit tudna kiemelni az idei nyári fesztivál programjából?
– A Margitszigeti Szabadtéri Színpad idén nyáron lesz 65 éves, s erről a jeles alkalomról nagyprodukciókkal, köztük ősbemutatókkal kívánunk megemlékezni. Hazai szabadtéri ősbemutatónak számít majd Verdi népszerű, ugyanakkor ritkán játszott operája, a Nabucco színrevitele, olyan énekes-sztárok közreműködésével, mint Gurbán János, Berkes János, Szilfai Márta, Egri Sándor és Bazsinka Zsuzsanna. A folyamatosan megnyilvánuló közönségigény miatt ismét műsorra tűztük A Megfeszített című rockoperát, amelyet 2000-ben mutattunk be a Margitszigeten, nagy sikerrel. E két produkció mellett még számos kiemelkedő művészeti esemény várja a közönséget, széles műfaji skálán, népszerű hazai és külföldi együttesek produkciói nyújtanak majd emlékezetes élményt. A Budai Parkszínpad a hagyományoknak megfelelően idén is a hazai könnyűzenei élet nyári fellegvára lesz, az itteni műsorkínálatból a Világzenefesztivált, a Cigánykarnevált és a Virszki Ukrán Néptáncegyüttes vendégjátékát emelném ki. A Városmajori Szabadtéri Színpadon a közönség elvárásainak megfelelőn zenés vígjátékokat, komédiákat mutatunk be, közülük várhatóan A kaktusz virága című produkció lesz a legnagyobb siker.