Kormos István a Rigó kiált fölöttem című költeményében elégikusan ír a halálról: „ha magamra húzom a földet / rigó kiált fölöttem”. E vers volt a címadója annak az emlékestnek, amely október 28-i születésnapjának előestéjén a Petőfi Irodalmi Múzeumban idézte meg a költőt, a gyermekirodalom megújítóját. Költeményeinek senkivel össze nem téveszthető zamatát az Eötvös Lóránd Tudományegyetem versmondó körének tagjai, Bíró Zsófia, Diligens Melinda, Schmiedt Viktória, Orbán István adták elő Havas Judit előadóművész közreműködésével és rendezésében. Az értő előadás közben a hallgatóság szembesülhetett a költő szókincsének gazdagságával, amely mosonszentmiklósi, lébényi, szigetközi, párizsi szavak és kifejezések egyedi elegyítéséből született.
Kormos Istvánt, a szerkesztőt pályatársai, Juhász Ferenc, Villányi László, Kántor Péter költők, Benyhe János műfordító s Móra kiadóbeli szerkesztőtársa, D. Nagy Éva idézte meg egy beszélgetésen, amelyet Vasy Géza irodalomtörténész vezetett. Kormos a Móra Kiadó Kozmosz Könyvek sorozatának szerkesztőjeként maga köré gyűjtött máshonnan elüldözött tehetségeket, többek között Kiss Anna, Nagy Gáspár, Tóth Erzsébet, Zalán Tibor neki köszönhetik, hogy a pályára kerültek. Kormos István 1923. október 28-án született, 1977. október 6-án hunyt el. Mindössze ötvennégy évet élt, de már halálának napján halhatatlan volt.
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat