D ebrecen önkormányzata évek óta következetesen gazdagítja a városban működő, ám nem a tulajdonában lévő gyűjteményeket, olyannyira, hogy az intézményi adományozók között az első helyet foglalja el mind a múzeumokban elhelyezett értékek, mind pedig az erre fordított pénz tekintetében – hangsúlyozta Kósa Lajos. A városi mecenatúrának köszönhetően kerülhetett Debrecenbe például Jókai Mór Sárga rózsájának kézirata vagy most Sípos József Szentendrén élő erdélyi fogorvos néprajzi kollekciója.
A Néprajzi Múzeum anyaga után eddig is második helyet elfoglaló debreceni etnográfiai gyűjtemény így még gazdagabb, színesebb lett. A most megszerzett kollekció újdonsága, hogy szemben a Déri-gyűjteménnyel, nem dísztárgyakon, hanem jórészt hétköznapi használati eszközökön keresztül ad képet a népi kézművességről. P. Szalay Emőke muzeológus értékelése szerint az anyag tudományos jelentőségét növeli, hogy eddig teljesen feldolgozatlan területről, a XIX. századi erdélyi és partiumi fazekasműhelyek produktumairól alkothat így képet a néprajztudomány és persze a kiállítások látogatója is. A tárgyak közül első látásra is kiemelkednek a sóvidéki mázatlan főzőedények, de nem kevésbé sokatmondók a margitai, mezőteleki és tasnádi műhelyek kerámiái sem. A gyűjteményben kisebb számú, ám annál értékesebb magyar és román viseletdarabok is találhatók, illetve fából készült használati és dísztárgyak.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
