Forster Gyula Központ lesz a KÖH-ből

A rövidesen megszűnő Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) helyét a jogutódként létrehozandó Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ veszi át, amelybe október 31-én a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága is beolvad. Az új központ vezetője Cselovszki Zoltán lesz.

Mint ismert, a kormány szeptember 4-én döntött arról, hogy átszervezi a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH). Azokat a jogköröket, amelyek az építészeti és régészeti engedélyezéssel kapcsolatosak, áthelyezik első fokon a járási kormányhivatalokba, másodfokon a megyei kormányhivatalokba. A KÖH utódszervezete az új rendszerben elsősorban „tudományos nyilvántartási központként” fog működni.

A kultúráért felelős államtitkár, L. Simon László a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pénteki sajtóreggelijén jelentette be: a KÖH jogutódjaként hozzák létre a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központot, amelybe a kiemelt állami műemlékeket kezelő Műemlékek Nemzeti Gondnoksága beolvad. Az Emberi Erőforrás Minisztérium (Emmi) háttérintézményének vezetője a KÖH jelenlegi elnöke, Cselovszki Zoltán lesz elnöki rangban. Az erről szóló kormányrendelet végleges formája csütörtökön készült el, lapzártánk után hozzák nyilvánosságra. – Nagy, erős szervezet jön létre ekként – értékelt L. Simon László.

Nem azt mondtam, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal korrupt, de ahogyan más területeken, itt is jelen van a korrupció – hangsúlyozta továbbá L. Simon László, utalva a Magyar Nemzetnek hétfőn adott interjújára. – Az elmúlt két hónapban vidéki útjaimon minden egyes egyházi és önkormányzati vezető arról számolt be, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben lehetetlen feladatnak tűnik megfelelő színvonalon, a rendelkezésre álló forrásokból felújítani a műemlékeinket. Ráday Mihály városvédő szerint is érhető, hogy az örökségvédelem intézményi rendszerét a mai formájában nem őrizzük meg – állította az államtitkár, aki aláhúzta: sztereotípia a változtatást azzal magyarázni, hogy a gazdasági lobbi le akarja nyomni a régészeti lobbit.

– Ez a kérdés ennél összetettebb, bonyolultabb. Európában sok helyen gondolják úgy, vagy a gazdasági fejlesztések, vagy a szakszerű felújításnak a gátja lehet, ha az örökségvédelmi szemlélet vaskalapos. Francia és angol magazinok címoldalon számolnak be arról, hogy országaikban emiatt tüntettek a régészet ellen – tette hozzá L. Simon László. Az államtitkár a megerősítette: az örökségvédelmi rendszer megváltoztatásával a kormányzati szándék az, hogy gyorsabb, egyszerűbb, ügyfélbarát legyen az örökségvédelem, amely nemcsak az épített örökség védelmét, hanem annak használatát is szem előtt fogja tartani.

Az új örökségvédelmi intézmény névadója, báró Forster Gyula (1846–1932) sokoldalú tevékenységet fejtett ki a tudomány és művészet érdekében, a Műemlékek Országos Bizottságának elnökeként nagy része volt sok hazai műemlék helyreállításában és megmentésében. Emlékét a KÖH egyik szakmai díja is őrzi.