A német Oliver Hirschbiegel tisztességesen kitanulta a rendezői szakmát, mielőtt nagyjátékfilmeket készített, s a hazájában tévés etalonnak számító Tetthely és Rex felügyelő epizódok készítése után rendezte meg a kivételesen jól sikerült – és utóbb harmatos amerikai remake-et is megélő – A kísérletet. Három évvel később ezt is sikerült megugrania, és A bukás – Hitler utolsó napjaival Oscar-díj-jelölésig, és világsikerig jutott, Bruno Ganz pedig élete alakításával gazdagodott a Führer eljátszásáért. Innen egyenes út vezetett Hollywoodba, ahol viszont egyelőre dadog a gépezet. Az Invázió és az Öt perc a mennyország sem váltotta meg a világot, a most elkészült Dianát pedig már azelőtt támadták, hogy a széles nyilvánosság láthatta volna. A család és az érintett szereplők ugyanis előre jelezték, a Dianából bulvárhíreken alapuló giccsrománcot készítettek, ami legalábbis kegyeletsértő a rokonok szerint. Naomi Watts legalább hasonlít az ikonikus Dianára, de a hercegnő utolsó két évéről szóló mozit semmiképp ne tekintsük hiteles életrajzi alkotásnak.
Kristóf Ágota nemzetközi bestsellerének filmváltozatát Szász János, az Ópium – Egy elmebeteg nő naplója, a Woyczek és a Witman fiúk rendezője készítette el. Az Oscar-jelölt operatőr Christina Berger fényképezése mellett egy amatőr színész ikerpár formálja meg a főszereplőket, akik a második világháború idején vidéken lakó nagyanyjuknál igyekeznek átvészelni a világégést. Testi-lelki kiképzéssel próbálják egymást megedzeni a borzalmak ellen. A nagy füzetben Molnár Piroska, Derzsi János, Tóth Orsi, Andorai Péter is feltűnik. Kritikánk a filmről itt található, interjúnk a rendező Szász Jánossal itt, könyvkritikánk pedig itt olvasható.
Az alapvetően tévében utazó Jay Chandrasekhar új csavart kívánt adni a fiatal házasok lejárt vígjátéki tematikájának. Főhőse egy feleségét megtermékenyíteni akaró férfi, aki – amikor kudarcot vall – felkerekedik, hogy haverjaival összegyűjtse a korábban a spermabankban hátrahagyott örökítő anyagát. A verbális attak alapeleme ennek az alpári humorban nem szűkölködő vígjátéknak.
A mindenféle képregényhős sikerfilmek között az idei nyár egyik legnagyobb hőse vitathatatlanul James Wan, aki a Vasember és társaihoz képest aprópénzből készített két olyan horrorfilmet, amely meghódította a toplistákat. 2003-ban a mindössze 26 éves, maláj születésű Wan egy rövidfilmmel vétette magát észre, amiből egy évvel később hollywoodi sikerhorrort rendezhetett. Ez volt a Fűrész, amiből a „srác” bölcsen csak az első részt vállalta, majd két csendesebb filmmel pallérozta tovább tudását. A 2010-es Insidious ismét nagyot szólt, és úgy tűnik, hogy most már nincs megállás. A múlt hétvégén bemutatott Insidious 2 ötmillióból készült, s Amerikában eddig 43 millió dollárt hozott, a korábban vetített Démonok között pedig 20 milliós büdzséjéhez képest eddig 271 milliót termelt világszerte. S miközben Wan a Halálos iramban 7. részét készíti, hozzánk is elérkezett a Démonok között. Utóbbi kifejezetten stílusos darab az idei horrordömping közepette, s nemcsak amiatt, mert a hetvenes években játszódik, és a retro jól áll neki. Főszereplői jegyzett színészek (Patrick Wilson, Vera Farmiga), akik hivatásos szelleműzőként próbálnak segíteni egy tanyasi családon, akiket vég nélkül terrorizálnak a szellemek. Paranormál Blar Witch módra.
Gabriele Salvatores 1992-ben készült, Mediterrano című olasz vígjátéka meglepetésre Oscar-díjat kapott a külföldi film kategóriában (amitől a forgalmazó tévesen Oscar-díjasnak hívja a direktort, pedig erről szó sincs). Azóta kis túlzással mindenki azt várja, hogy az olasz mozi vezéregyénisége legyen, és ami 20 év elteltével még mindig nem történt meg. A kilencvenes évek végén Christopher Lamberttel egy nemzetközi produkcióban sem sikerült az áttörés (Nirvána), a szibériai fiatalok bűnközösségben való felcseperedéséről szóló Szibériai nevelés pedig már Olaszországon kívül visszhangtalan maradt. Most a magyar mozikba kerülése alkalmából leginkább John Malkovich szerepvállalásán csodálkozhatunk, nézegethetünk bűnözőtetkókat, és egy olyan történetet követhetünk nyomon, amelyből sok és sokkal jobb is készült már korábban.
