Legutóbb „bombahírként” szerepelt a sajtóban a Budavári Önkormányzat műemlék-felújító programjának egy momentuma: július közepén a Pala utca 8. szám alatti – XV. századi alapokon álló, barokk − lakóépület udvarának földjében találtak egy ötven kilogrammos, második világháborús légibombát. Mintegy nyolcvan házból költöztették ki a lakókat, a bombát a tűzszerészek a helyszínen hatástalanították.
A hírekben nem szerepelt, hogyan bukkantak a bombára. A Budavári Önkormányzat két év alatt mintegy 210 millió forintból újíttatta fel ezt az épületet. Ebből az összegből rekonstruálták a barokk lakóház megsemmisült keleti szárnyát, helyreállították az utcai és az udvari homlokzatát, restaurálták a kőszerkezetet, felújították a tetejét, korszerűsítették a földszinti lakásokat.
A kivitelezők épp a munka végén, a kertrendezésnél tartottak, amikor mintegy negyven centiméterrel a földfelszín alól felbukkant a bomba. Csoda, hogy korábban nem robbant fel. És az is csoda, ahogy ma ez az épület kinéz: ékszerdoboz, kis tündérkerttel.
A kerület polgármestere, Nagy Gábor Tamás mandátumának megszerzése, 1998 óta műemléképület-megújító programot valósított meg a Vízivárosban. Ennek keretében másfél évtized alatt mintegy 2,7 milliárd forintból tizennyolc műemlékház nyerhette vissza szépségét − az összeg mintegy fele, 1,4 milliárd forint a főváros városrehabilitációs pályázatából származik. A Batthyány téri Casanova-ház és a Négy évszak-ház, a Toldy Gimnázium huszártornya is e programnak köszönhetően újult meg.
Akárcsak a Kapucinus utca 9. alatt álló barokk lakóház, amely a Pala utcaihoz hasonlóan szintén XV. századi alapokra épült.
Nagy Gábor Tamás lelkesen mesélt arról, hogy az épület átépítése, korszerűsítése során a szakemberek, tervezők és a 3R Kft. kivitelezői hogyan tették láthatóvá a barokk lakóház autentikus karakterét. Az épület XV. századi alapokon nyugszik: az egykor itt álló ház az 1686-os ostromban elpusztult, annak romjai, továbbá török síremlékek darabjaiból épült meg a XVIII. század elején.
Ám a ház konyhája őrzi a késő-gótikus ülőfülkéket, az udvari kút helyét. A falfestés ritka barokk motívumokat hozott vissza a restaurátorok segítségével, a tetőgerendák biedermeier díszítéseit se lehetett még néhány éve látni: nád fedte őket.
Rácsodálkozhatunk, mennyi báj és kellem jött elő egy-másfél év alatt az egykor elhanyagolt kertből, hogy kocsiszín van az udvaron, a kapu nem csupán a jelenbe, újra a múltba nyílik, a pince is a régi időket idézi pecsétes tégláival. Utóbbi a XVIII. században a Két törökhöz címzett kocsma volt, a cégér felirata ma is látható. „All(es) hier Schencke Man Ein Das Roth Türcken Blut, Auch Bier Und Weis U(nd) Ro(th) So Uns Ergo ferSchu(ld). Ami magyarul: Itt mindenki(nek) töltsék a vörös török vért, sört is, vörös és fehér (bort) is, így miénk az adósság (vétek).
A városvédő egyesület Vízivárosról 1991-ben kiadott könyvéből tudható, török kori sírkőfejeket már korábban is találtak, s a Budapesti Történeti Múzeumba szállítottak innen – egy azért maradt a ház falában. Talán sok mindent elárul az épület egykori állapotáról, hogy Rácz Erzsébet egyből Thornton Wilder regényére, a Szent Lajos király hídjára asszociált itt járván.
Szociális, komfort nélküli bérlakásokból lett háromgenerációs, komfortos családi ház lett. A komfortosításnak, a hozzáértő felújításnak segítői, nem pedig hátráltatói voltak a műemlékvédelmisek – derült ki a polgármester beszámolójából, alátámasztva azt: vétek a városkép szerves részévé vált lakóházakat lebontatni azzal az indokkal (ürüggyel), hogy nem komfortosak. (Lásd pesti zsidónegyed.)
Annyi bizonyos: a két évtizede még Valéria telepnek is csúfolt, kóbor macskák gyűjtőhelyeként ismert, egyébként messze került, elfeledett ház visszakapta a szépségét. Ékszerdoboz lett, akárcsak a Pala utca 8.
Szombat délután négytől mindezt ünneplik a Kapucinus utca 9. alatt, Török Ádám, Sebő Ferenc, Lovász Irén fellépésével, az ünnep végén neves színművészek Cseh Tamás-dalokat adnak elő. Erre a napra ide költözik a Várnegyed Galéria fotókiállítása, a Szerelmem, Víziváros is, amely a 18 felújított műemlék történetét mutatja be.
Ha pedig valaki lemaradna: szeptember 21-én 11 órától az örökségnapok keretében még egyszer megnyílik a nagyközönség előtt a Kapucinus utca 9. kapuja, ahol az érdeklődök találkozhatnak a tervezőkkel: a Magyar Nemzeti Múzeum- Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársaival: Garaguly Kinga és Hild-Csorba Bernadett építészekkel.
