Másképp fogalmazva: Fehér szövegében is mintha mondatokra, be- és kiszólásokra esne szét a világ, szerzőnk ennek ellenére – jótékony nagyvonalúságot és előzékenységet tanúsítva ezzel az olvasó iránt – nem mond le a mese és a történet kínálta szövegöröm kihasználásáról. A nyelv most kevésbé kimódolt, látszólag áttetszőbb, mint az előző regény, a Kossuthkifli esetében, mégis hiba lenne számon kérni rajta azt a rafinériát és mesterségbeli tudást, ami Fehér írásművészetét jellemzi.
Fehér Béla
Fotó: Kocsis Zoltán / Magyar Nemzet
