A Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló művészt hosszan tartó súlyos betegség után 71 évesen, kedden érte a halál – tájékoztattak közleményükben.
Bretus Mária pályáját 1960-ban kezdte a Pécsi Balettnél, Eck Imre legendás társulatánál. Vezető szólistaként már pályakezdőként a Pécsi Balett repertoárjának legszebb, legfontosabb női szerepeit táncolta, amellyel elnyerte a közönség szeretetét és kivívta a szakma elismerését.
„Csodálatos tehetsége, kiváló szerepformáló ereje, művészi érzéke és technikai tudása a társulat meghatározó egyéniségévé tette, legkiemelkedőbb alakításait, Az iszonyat balladája, A csodálatos mandarin, a Felszállott a páva, a Carmina Burana, a Carmen, a Salome, és egyebek mellett a Szentivánéji álom című előadásban nyújtotta” – mutattak rá. Hozzátették: Bretus Mária huszonöt éven át volt a Pécsi Balett meghatározó művésze, nyugdíjazását követően pedig ugyanolyan tehetséggel és elhivatottsággal dolgozott a Magyar Táncművészeti Főiskola tanáraként is.
Művészi pályájának befejezését követően, 1988 és 1992 között elvégezte a főiskola klasszikus balettpedagógus szakát, s 1990-ben tanársegédi státuszban kezdte meg oktatói pályáját, amelyen gyorsan haladt felfelé, 2000-ben főiskolai tanár, hetvenedik életévét követően professor emerita lett – jegyezték meg.
Kitértek rá, hogy Bretus Mária több cikluson keresztül volt az intézmény klasszikus balett tanszékének vezetője, az országos tananyag egyik kidolgozója. Zórándi Máriával, a főiskola egykori rektorával együtt A balett-technika alapjai címmel írta meg az alapgyakorlatok Vaganova-rendszeren alapuló metodikájának egyik legismertebb hazai jegyzetét. Táncpedagógiai munkássága elsősorban a néptánc szakirány klasszikus balettképzésére irányult.
Bretus Máriát a Magyar Táncművészeti Főiskola saját halottjának tekinti – olvasható a közleményben.
