A 68. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon az életműdíjat a francia újhullám emblematikus rendezője, Agnés Varda kapta. A rendezőnő decemberben megkapta Rigában az Európai Filmakadémia életműdíját is, akkor adott interjút a Magyar Nemzetnek.
Megrázó érzés a semmiből a filmes világ közepébe belekerülni, de az volt a legfontosabb, hogy beszéljenek erről a filmről. Teljesítettük ezt a feladatot – mondta vasárnap este, a díjátadó után az MTI-nek Nemes Jeles László. „Nagyon komoly dolog, hogy a zsűrinek is ennyire tetszett a film azok után, hogy a fesztiválon sokat volt róla szó, és hogy el tudtuk adni mindenhol a világban. Ráadásul a Sonynak (az amerikai forgalmazónak) nagyon nagy tervei vannak vele” – hangsúlyozta a rendező.
Elmondta, hogy filmje készítésekor egyáltalán nem díjakban gondolkodott, elsősorban az érdekelte, hogy az alkotás mennyire tud a kortársaihoz szólni. A cannes-i szereplés pedig érzése szerint azt bizonyítja, hogy a Saul fia képes rá.
A Franciaországban felnőtt, és filmes iskolát nem végzett rendező a filmes világban „outsidernek” tartja magát. Meghatározó számára, hogy sokat élt külföldön, de ugyanakkor – mint emlékeztetett rá – mindenhol fontosnak tartja megemlíteni, hogy teljesen magyar filmet készített, jóllehet az alkotásban nyolc nyelven beszélnek és hét ország színészei játszanak. Azt is kiemelte, hogy továbbra is Magyarországon szeretne dolgozni.
A Soá című kilenc és fél órás francia dokumentumfilm rendezője, Claude Lanzmann – aki a fesztiválon megnézte a magyar versenyfilmet – telefonon gratulált Nemes Jeles Lászlónak a nagydíjhoz. „Mi egy családhoz tartozunk. Nem lehet az európai zsidóság megsemmisítését, ezt a tragikus eseménysorozatot bárhogy ábrázolni. Ez egy bizonyos hozzáállást igényel. Lanzmann és én hasonló dolgokat tartunk problematikusnak” – mondta a 90 éves rendezővel való találkozásáról Nemes Jeles László.
A díjátadót követő sajtótájékoztatón a rendező elmondta: „Európát a mai napig kísérti a holokauszt emléke a zsidó lakosság elpusztítsa miatt. Ez az érzés mindennap velünk van, Magyarországra pedig ez különösen igaz. Onnan deportálták a legtöbb embert: nyolc hét alatt csaknem félmilliót, ebből pedig mintegy százezer gyermeket, többségüket egyenesen a gázkamrákba. Ez pedig a mai napig nincs feldolgozva” – mondta a rendező.
A film új nézőpontját illetően megjegyezte, hogy a fiatal generációknak akart érthetően beszélni a holokausztról, mert nekik már nincs lehetőségük a túlélőktől megtudni az igazságot. „Ez a film nem a túlélésről szól” – tette hozzá. (MTI)
A legjobb rövidfilmnek járó Aranypálmát a Waves '98 című libanoni-katari rövidfilm kapta Ely Dadgher rendezésében.
Az első lehetőségét nem váltotta díjra a Saul fia a vasárnap 19 órakor kezdődő díjátadón, ahol a legjobb elsőfilmnek járó Arany Kamera-díjat a kolumbiai César Augusto Acevedo La tierra y la sombra című filmje kapta. Az alkotást a Kritikusok Hete szekcióban vetítették. Az elmúlt napokban több szakember is úgy fogalmazott, azért nem kapja a Saul fia az elsőfilmes díjat, mert az egyetlen elsőfilm a versenyprogramban, így sokkal nagyobb figyelmet érdemelt ki a többi bemutatkozó játékfilmnél, s mint olyan, nagyobb eséllyel kaphat valamilyen jelentősebb díjat.
A legjobb forgatókönyv díját a mexikói Michel Franco nyerte a Chronic című amerikai filmjéét. Ebben a kategóriában várták nyertesnek a norvég Joachim Triert, vagy a görög Jorgosz Lantimoszt.
A legjobb színésznő díját megosztva kapta Rooney Mara és Emmanuelle Bercot kapta. Utóbbi a Mon Roi főszerepéért esélyes volt a kategóriában, előbbi pedig a Carol című filmmel nyert. Bercot szívhez szóló köszönőbeszédet mondott, amelynek hallatán a kanadai zsűritag, Xavier Dolan konkrétan elsírta magát.
A zsűri díját Jorgosz Lantimosz érdemelte ki a The Lobster című filmért. Előzőleg a görög filmjét is Aranypálma esélyesnek tartották.
A legjobb színész díját a francia Vincent Lindon kapta a The Measure of a Man című filmért. Lindon az első, aki a papírformát igazán hozta az este folyamán. Hatalmas ovációval fogadták, a nagy taps hallatán el is érzékenyült a színész, aki többek között a Coen-testvéreknek, és a rendező Stéphane Brizének köszönte meg a díjat.
Valeria Golino adta át a legjobb rendező díját, amelyet a The Assassin című tajvani film rendezője, Hsiao-Hsien Hou nyert. Előzetesen ezt az alkotást tartották a kritikusok az Aranypálma legnagyobb esélyesének.
Nemes Jeles László nyerte a zsűri nagydíját! A Saul fia a második legfontosabb díjjal távozik Cannes-ból, ilyen bravúrra magyar legutoljára 1985-ben volt képes, akkor Szabó István a Redl ezredessel "csak a zsűri díját nyerte el. Harminc éve nem látott bravúr! Nemes Jeles két nyelven, angolul és franciául tartotta meg köszönőbeszédét, igazi profi módjára. A magyar film pedig túlzás nélkül világszenzációt ért el. A zsűri üzenete a díjjal: csak így tovább, László, következő filmed cannes-i versenyzése garantált, és a fényes jövő lehetősége adott, már csak élni kell vele!
Az Aranypálmát végül bombameglepetésre Jacques Audiard Dheepan című francia filmje nyerte egy sri lankai bevándorló család párizsi külvárosi megpróbáltatásaiért. Audiard korábban nyert már zsűri nagydíjat A próféta című filmjével Cannes-ban 2009-ben, így ilyetén előrelépése nem volt meglepetés. Csak éppen mostani filmje nem érte el korábbi alkotásai színvonalát. Egyértelműen a politika is benne volt a döntésben, a történet ugyanis francia bevándorlásról szól, s mint olyan meglehetősen érzékeny húrokat pengetett.
Késő este pedig kiderült, hogy a Saul fia érdemelte ki a legjobb hangmérnöki munkáért járó díjat is. A fesztivál közleménye szerint a Vulcain elnevezésű technikai díjat Zányi Tamás a Saul fia „kiemelkedő hangmérnöki munkájáért” kapta meg.
Nemes Jeles sikerének értékéhez adalék, hogy díj nélkül távozott többek Paolo Sorrentino, Joachim Trier, Matteo Garrone, Dennis Villeneuve, Gus Van Sant és Nanni Moretti - vagyis mások mellett a teljes olasz kontingens, világsztárok, és egy Oscar-díjjal is elismert rendező! És azt se felejtsük el, hogy Nemes Jeles két nem hivatalos díjat is kapott, vagyis összesen négy elismerésével a legtöbb díjat kapta az idei cannes-i megmérettetésen! Gratulálunk a kivételes magyar sikerhez!
„Az emberek első reflexe, hogy ez már annyira lerágott csont, hogy mit lehet itt még? És tulajdonképpen a sajtó annyiban tesz jót, hogy az a híre a filmnek, hogy ez másmilyen, mint ahogy tényleg másmilyen is. És hogy melyik kritika esett a legjobban? Sok van, és nagyon sok külföldi is, úgyhogy nem is tudom, melyik az a kritika, amelyik rávenné a fiatalabb nézőket, hogy megnézzék ezt a filmet, de nekem az esne a legjobban” – fogalmazott a Hír TV-nek Röhrig Géza színművész.
A Saul fia a Magyar Nemzeti Filmalap 320 millió forintos támogatásával készült. Havas Ágnes igazgató azt mondta, azért álltak be Nemes Jeles László mögé, mert a magyar rendező kisfilmjeivel már korábban is bizonyította tehetségét. „Mi hittünk a Saul fiában, hittünk Nemes Jeles Lászlóban, aki a kisjátékfilmjeivel már bizonyított, de ezt a sikert nem is reméltük, azt, hogy 30 év után megint egy magyar film tudta megkapni a zsűri nagydíját. Ebben az a gyönyörű, hogy a siker a filmnek szól. Az elismerést nemcsak egy ember kapja, hanem egy csapat, László vezetésével” – mondta a Hír TV-nek a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója.
