Enyedi Ildikó: tizenhat év után tér vissza az egyik legsikeresebb rendezőnk

Testről és lélekről címmel rendez szerelmi melodrámát Enyedi Ildikó. A forgatáson jártunk.

Három éve egy novemberi éjszakán már jártam az évek óta használaton kívüli Szabolcs utcai kórházban. Az épületegyüttes azóta is várja, hogy sorsa jobbra forduljon, ez a status quo remek lehetőséget kínál különféle forgatások számára, az egyes stábok zavartalanul dolgozhatnak, és különféle ambícióiknak megfelelően alakíthatják, lakhatják be az épületegyüttest. 2012 őszén Bodzsár Márk Isteni műszak című filmjének munkálataiba az egyik épület alagsorában kaptunk betekintést, most egy másik épület emeletén egy menza díszleteibe csöppentünk. Pontosabban, ahogy a Testről és lélekről címmel készülő új magyar film producere, Mécs Mónika elárulta lapunknak, korábban nem volt itt semmi, gyakorlatilag teljesen nulláról hozták létre azt a nyolcvanas évek menzájára emlékeztető állapotot, amelyről első pillantásra azt gondolná az ember – a tányérban lévő spenótot leszámítva –, hogy minden így maradt évek óta, és csak a kamerát és reflektorokat kellett betolni a díszletbe.

Enyedi Ildikó új játékfilmje persze ennél sokkal tudatosabban készül, ami el is várható egy olyan rendezőtől, aki első egész estés alkotásával Cannes-ban mutatkozott be, és ott rögtön elnyerte a legjobb első filmesnek járó Aranykamera-díjat. Mindez nem ma volt, hanem 1989-ben; Az én XX. századomat a cannes-i siker mellett – Tarr Béla Kárhozat című alkotásával együtt – a magyar film rendszerváltó alkotásaként tartjuk számon. Ráadásul a filmet a magyar kritikusok 2000-ben beválasztották az Új budapesti tizenkettőbe, vagyis a magyar film első száz évének tizenkét legjobb egész estés játékfilmje közé – s ezzel a listán Enyedi az egyetlen női rendező. Mindezt azért fontos megemlíteni, mert a kilencvenes években egyebek között a Bűvös vadásszal, a Tamás és Julival, valamint a Simon mágussal jelentkező Enyedi 1999 óta, vagyis immár tizenhat éve nem rendezett mozifilmet. Az HBO nagy sikerű sorozatában, a Terápiában való rendezői közreműködése viszont a jelek szerint áttört egy gátat, s most a Magyar Nemzeti Filmalap 420 millió forintos támogatásával készül új filmjére, egy szerelmi melodrámára.

„A Testről és lélekről nem az első olyan filmem, amelyben valamilyen módon érintem, hogy a szabályozottság, melyben élünk, kevés teret hagy az embernek a valódi megnyilvánulásra. Görcsös és töredékes életet élünk, és a két főszereplő valahogy megpróbál ehhez igazodni és ebben túlélni” – fogalmazott Enyedi. Filmje egy különös szerelmi történet, amely a „mindennapok világában” játszódik. A Testről és lélekről története az álom és ébrenlét, a test és lélek kettőssége körül forog, egy kapcsolat történetét öleli fel, négy évszakon át mutatva be, hogyan bontakozik ki egy szerelem és hogyan törnek felszínre az elfojtott érzések, ösztönök látszólag két egymáshoz nem illő ember között.

A kérdésre, hogy mennyiben tekinthető a készülő film mágikus realistának Murakami Haruki munkásságához hasonlóan, a rendező lapunknak azt mondta, Murakami olyan irány, amelyben gondolkodott, de a mágikus realizmust félve említi, mert mostanra a kifejezésre nagyon sok réteg rakódott rá. Enyedi szerint a Simon mágusnál kopogósabb, fanyarabb, viccesebb és élesebb lesz a Testről és lélekről, de ettől még illeszkedik abba a tematikai egységbe, amely eddig is foglalkoztatta. Lecsupaszítva most is az a központi témája, hogy milyen pici szegmens az, amit az ember a vágyaiból és az álmaiból megvalósíthat, és milyen jó lenne, ha többre lenne lehetőségünk.

A filmben két évszak dominál, egy forró nyár és egy igazi havas tél. A kettő kontrasztja a történet szempontjából fontos: a két pólus, a két világ és a két fajta nézőpont szerepét mutatja be. „A forró nyár a valóság, az emberek világa, a havas tél pedig a pár belső világát szimbolizálja” – mondta a rendező. Most, a nagy nyári melegben zajlanak a 45 naposra tervezett forgatás munkálatai, amelynek már az utolsó harmadában tartanak a munkálatok. Télen pedig újabb öt napra összeáll a stáb.

A főszerepet az a Morcsányi Géza játssza, aki húsz évig volt a Magvető Könyvkiadó igazgatója, és első alkalommal szerepel filmben. Morcsányival kapcsolatban sokat vívódott a produkció, mert amatőr szereplő, de végül megbíztak Enyedi szimatában, aki az első próbáktól biztos volt benne, hogy izgalmas választás, és elbírja majd a főszerep terhét. Enyedi Ildikó számára a legfontosabb érv Morcsányi szerepeltetése mellett a férfi karizmája volt. Mellette olyan jegyzett színészek játsszák a főbb szerepeket, mint Borbély Alexandra, Nyakó Juli, Mácsai Pál és Nagy Ervin – utóbbi csendesen hűsölt a forgatási szünetben az épület mellett felállított sátorban.

Muhi András producer kérdésünkre válaszolva elmondta, a forgatókönyvet 2006-ban olvasta először, és azóta szerelmes bele, amióta az első változatot megismerte. „Lényegi elemeiben az évek során sem változott, Ildikó szépirodalmi szinten írta meg a könyvet” – fogalmazott Muhi, és hozzátette, hogy eredetileg nemzetközi koprodukcióban gondolkodtak, ám a film forgatása 2010-ben nem tudott elkezdődni, így végül most teljes egészében magyar színekben készül. Muhi András állítja, a három legjobb forgatókönyv között van a Testről és lélekről, amit valaha olvasott.

A film operatőre Herbai Máté, aki korábban A nyomozó, és az Utolsó idők című filmben is dolgozott. A Testről és lélekről az Inforg – M&M Film gyártásában készül, producere Mécs Mónika, Muhi András és Mesterházy Ernő. Az alkotás a tervek szerint jövőre kerül mozikba, és Enyedi pedigréjét ismerve jelentős fesztiválszereplésre is jó esélye lehet 2016-ban.