Benyomják a stopgombot a Szigeten

Vasárnap este a holland dj, Martin Garrix nagyszínpados koncertjével búcsúzik a 23. Sziget fesztivál.

Tudni lehetett előre, a tavalyi fesztivállal magasra tették a lécet a szervezők, hiszen a két évvel ezelőtti rendezvény buktája utáni változtatások – egy héttel későbbre csúsztatták az eseményt, megnövelték a költségvetést, még nagyobb sztárokkal töltötték fel a műsort – bejöttek, az elmúlt évben minden addiginál több fesztiválozó érkezett. Ezt kellett felülmúlni ahhoz, hogy megmaradjon a lendület.

Sokan sok helyütt írtak róla, hogy hatalmas a verseny az európai fesztiválpiacon. A lemezipar haldoklása miatt a zenekarok a turnékból és a nagy rendezvényekből igyekeznek pótolni a kiesett bevételt, ami rendesen felveri az árakat, a nagy nevek így szemtelenül magas összeget is elkérnek egy hakniért. Robbie Williams a hírek szerint, 100 és 500 millió forint közötti gázsiért lépett színpadra a Szigeten. És nem ő volt az egyetlen rendkívül költséges szupersztár az idei fesztiválon. Ilyen kiadások mellett nem csoda, hogy a látogatócsúcs megdöntését tűzte ki célul Gerendai Károly főszervező. Úgy tűnik, ez sikerült, hiszen a telt házas napokkal – ami a nulladik napon 80 ezer, pénteken és szombaton pedig minden eddiginél több, 90 ezer embert jelentett – együtt összesen több mint 430 ezren fordultak meg a Szigeten.

Az időjárás kegyes volt a fesztiválhoz. Bár a por és a rekkenő hőség kellemetlen, közel sem annyira, mint a térdig érő sár és a metsző dunai szelekkel érkező hideg. Adva volt a sztárokkal telezsúfolt műsor is. Első vonalas, valóban aktuális előadók érkeztek a Szigetre: a Florence And The Machine-től Ellie Gouldingon és Foalson át Ella Eyre-ig. És a pop-rock kínálaton túl is erős volt a felhozatal, hiszen a tavalyi üresjárat után idén ismét teljes fordulaton ment a világzenei színpad: a portugál Marizától kezdve Goran Bregovicon át az olasz Roy Paciig számos jelentős előadó koncertezett a fesztiválon. Az összművészeti jelleget pedig az olyan helyszínek biztosították, mint a múzeumi negyed, a klasszikus és dzsesszzenei színpad, a színházi és táncsátor és a Cirque du Sziget. Hogy ezekre a produkciókra tényleg van igény, jól mutatja, hogy mindvégig zsúfolásig telt nézőterek előtt zajlottak az előadások és koncertek.

Botrányokról sem hallhattunk idén. Saját kérésére ugyan megjelent a fesztiválon a Pussy Riot orosz feminista akciócsoport két, korábban bebörtönzött tagja, ám interaktív beszélgetésük inkább volt unalmas, mint forradalmi. Magyarországot Putyin rendszeréhez hasonlították, de sok érdekességgel nem szolgáltak. Azok után, hogy tavaly a belga Stromae koncertje alatt pánik tört ki az A38 sátor zsúfoltsága miatt, és többen megsérültek, idén időben lezárták a sátrat a Dropkick Murphys amerikai folk-punk zenekar buliján, nehogy túl sokan jussanak be.

Ahogy korábban írtuk, a vezérmotívumként feltűnő sokszínűség elillanni látszik, a fellépők és a közönség egyre egységesebb képet mutat. Leginkább a gitárzenék hívei panaszkodhattak, hiszen hiába a Kasabian, a Foals vagy a Kings of Leon koncertje, igazán tökös muzsika alig akadt. Kivételt a már említett, kelta punkban utazó Dropkick Murphys jelentett, amely pár perc alatt telt házat varázsolt a sátrában. Ez még akkor is reményre adhat okot, ha a zenei rendezvényeket jellemzően a play gombot benyomó dj-ek és a műanyag popsztárok uralják.

A Sziget idén januárban – 2012 után – ismét megkapta az Európa legjobb nagyfesztiválja elismerést, így nem meglepő, hogy nagy volt a nemzetközi érdeklődés, a közönség valamivel több mint fele idén is külföldről érkezett. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára korábban elmondta, a turizmus 10-12 százalékát a nyári fesztiválok adják, évente 100 milliárd forint bevételhez juttatják a gazdaságot. E fesztiválok közül a Sziget a legnagyobb, amelynek 4,4 milliárd forintos idei költségvetéséből 50 millió forint az állami támogatás.