Nem ördögtől való ugyanis az igényes muzikel operaénekesekkel való bemutatása, nem is példa nélküli, ugyanakkor a premier tanulsága az, hogy ezt a műfajt is tanulni kell. Még az olyan képzett énekeseknek is, mint akik szakmailag Verdin, Puccinin, Mozarton edződtek. Kevés ugyanis az énekhang hajlékonysága, a muzikel mint műfaj egészen más színészi játékot igényel.Kezdjük mindjárt a prózával, ahol rögtön elbuknak a nagy énekesek, hiszen más énekelni, és más természetes hangon beszélni. A mesterkéltség és a gyakorlatlanság hatotta át a prózai részeket, amelyeknek az sem tett jót, hogy a két nyelv közötti váltás óhatatlanul rendre megtörte a cselekmény ívét. Angolul pedig illene jó kiejtéssel énekelni, ez egy muzikelénekesnek természetes, az operalibrettók nyelve azonban általában nem az angol, ez is erőteljesen hallatszott.Miklósa Erika és Boncsér Gergely főszereplő párosa a szép énekhang ellenére – számomra legalábbis – nem hozta el az igazi katarzist, túl sok volt a mesterkéltség körülöttük, Megyesi Schwartz Lúcia latinos Anitája viszont élettel teli volt. Összességében azonban egyik énekes szereplő színpadi játéka sem magaslott ki igazán. A legjobb színészi alakítást nem véletlenül a Dokit megformáló prózai színész, Szabó Sipos Barnabás hozta.Ott van például a mikroportügy is. Azok az énekesek, akik számtalan alkalommal beéneklik az egyébként jó akusztikájú teret, most hangosítással énekeltek, valószínűleg a prózák miatt, és ez sem tett jót a hangzásnak: nem sikerült még megközelíteni sem azt az arányt zenekar és énekhang között, ami máskor természetes az első pillanattól kezdve, és ez nem az énekeseken vagy a zenészeken múlt, hanem szimplán a technikán. A zenekar Dénes István vezetésével jól igazodott a megváltozott akusztikai, zenei igényekhez.Novák Péter kihagyta a ziccert. Napjainkban menekültekre hegyezni ki egy rendezést a biztos siker receptje, csak mintha nem lett volna elég bátor ahhoz, hogy valóban aktualizálja is a problémát. A szöveg hús-vér valósága így nem jelent meg a színen, ami óhatatlanul is hiányérzetet szült.A klasszikus balettmozdulatok sokszor kerültek kontrasztba a cselekménnyel, a más táncelemekből építkező koreográfiák ebben az esetben sokkal jobban működtek, amihez a néptáncos fiatal közreműködők tökéletesen alkalmazkodtak.Érdekes megoldás a párhuzamos énekes és táncos szereplők alkalmazása, egyszersmind tökéletesen kiküszöböli a cselekmény szerinti fiatal és az énekesek tudásához, tapasztalatához igazodó idősebb életkor között feszülő konfliktust, hogy két párhuzamos térben zajlik az esemény, amely egyben az emlékezést is megjeleníti. Nem indult rosszul a kivetített filmszerű előzmény sem a nyitány alatt, és nagy kár, hogy ennek később semmilyen formában nem volt folytatása.A fiatalosra hangolt, bandás jelenetek mellé valami hasonló képi megoldás sokat segíthet ugyanis a mozik, számítógépek vizuális világához szokott legújabb nemzedéknek, hogy korszerűnek érezze a rendezést. Ez a darab pedig az OperaKaland része lesz, rengeteg tini nézi majd meg, és ettől egy rendező sem vonatkoztathat el.
Mutatjuk, hol kell előkészíteni a hólapátot, több centi hó is eshet