Göteborg: fókuszban a magyar irodalom

Gazdag programmal készülünk a svéd könyvvásárra, ahol díszvendég Magyarország.

Jóval szerényebbek voltak a korábbi göteborgi magyar megjelenések – általában legfeljebb négy-öt, most viszont 19 író, költő, irodalmár szerepel Göteborgban: Berg Judit, Bodor Ádám, Jókai Anna, Jávorszky Béla, Kiss Judit Ágnes, Krusovszky Dénes, Kukorelly Endre, Ladik Katalin, Lipcsey Emőke, Mezey Katalin, Nádasdy Ádám, Szécsi Noémi, Szegedi Katalin, Szkárosi Endre, Szőcs Géza, Tóth Krisztina, Török András, Varró Dániel és Vincze Ferenc. Íjgyártó István és Hammerstein Judit. Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet A könyvvásárra 13 új magyar irodalmi mű jelenik meg svédül. Szerb Antal Utas és holdvilágán és Kosztolányi Dezső Pacsirtáján kívül mindegyik kortárs szerző műve; többek között Bodor Ádám Sinistra körzete, Esterházy Pétertől az Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat, Jókai Anna Éhes élet című regénye, Kertész Imrétől A végső kocsma és Tóth Krisztinától a Pixel. A Balassi Intézet is kiadott két kötetet: 12 nyelvre fordították le a vajdasági, Svédországban élő költő, Domonkos István Kormányeltörésben című versét és Örkény István egyperceseiből is megjelentetnek egy kötetet.A magyar irodalom bemutatásán túl a díszvendégség fő témái mások mellett 1956, a holokauszt, a roma kultúra, az 1945 utáni írói emigráció, a magyar nyelv és Budapest. A magyar standon is a főváros kerül középpontba. – Budapestet minden fórumon igyekszünk népszerűsíteni. Nagyon izgalmas város, pezsgő kulturális élete van. Olyan multikulturális hagyományt tud felmutatni, amely egész közép- és kelet-európára jellemző, s teljesen más, mint amit Nyugat-Európában értenek a multikulturalizmus alatt – mondta Hammerstein Judit. Várhatóan a főváros is támogatja 3 millió forinttal a magyar díszvendégséget. Előreláthatólag nagyjából 50 milliót költenek a göteborgi megjelenésre.Legalább 11 olyan szemináriumi program is lesz, amelynek magyar vonatkozása van, de azokat nem a Balassi Intézet szervezi, sőt, a legtöbbre nem is hívtak meg magyar résztvevőket. Az egyik beszélgetés témája például, hogy Magyarország „antidemokratikus útra lépett”, a címe pedig: Hej Herr Diktator!, vagyis Hello, diktátor úr! A beszélgetésnek csak svéd résztvevői vannak; bár a vita Magyarországról szól, magyar írót vagy más magyar vendéget nem hívtak meg vitapartnerként.A hivatalos magyar programban is lesz beszélgetés a sajtó- és a szólásszabadságról, ezen Oplatka András történész, Babarczy Eszter eszmetörténész és Stumpf András újságíró vesznek részt. – A magyar program nem zárkózik el a közéleti témáktól, ha azok értelmesek és előremutatóak. Már csak azért sem, mert a göteborgi könyvvásár idei témája a szólásszabadság, annak apropóján, hogy 250 éve törölték el a cenzúrát Svédországban – mondta Hammerstein Judit. A főigazgató hozzátette: nem tartja szerencsésnek, hogy olyan szemináriumi programok valósulnak meg, amelyek előítéletek és felszínes ismeretek alapján, szélsőséges nézőpontból közelítenek Magyarországhoz, anélkül hogy a másik fél érvelése helyet kapna.„A göteborgi könyvvásár társadalmi esemény is, ahol változatos programokat szerveznek. Tiszteletben kell tartanunk a svédeknek azt a szokását, hogy ilyenkor svéd belső ügyeket és nemzetközi kérdéseket érintő eszmecsere is folyik, amely sokszor politikai természetű. Természetesen az ilyen véleményt megfogalmazókkal is vállalni kell a vitát, de ez meglehetősen nehéz, ha valaki már a vita előtt megelőlegezi az ítélethozatalt. Az a megfigyelésünk, hogy ezek szórványos hangok, és biztos, hogy nem ezek kerülnek majd a magyar díszvendégség fókuszába” – mondta lapunknak Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára.