A műalkotásokat soha nem szabadna zsákmányként kezelni – fogalmazott a héten publikált könyvhöz írt előszavában Laurent Fabius francia külügyminiszter, hozzátéve, hogy a művek az emberiség közjavát képezik. Szerinte ez időtlen igazság, és a kötet megjelenése alkalmat ad arra, hogy minderről megemlékezzünk.
Göring 1376 tételt számláló, múzeumba illő magángyűjteményt halmozott fel művészettörténészek segítségével. Rendszeresen ellátogatott a megszállt Párizsba, amely jelentős globális műtárgypiac volt a háború idején. A hírhedt náci vezető Berlinhez közeli (Carinhall) otthonát olasz, holland, francia és német mesterek munkái, köztük egy Goya-portré és egy Sisley-tájkép díszítette.
A Fabius által „gyalázatos vadásztrófeaként” aposztrofált kollekcióban a festmények mellett gobelinek és szobrok is sorakoztak. A történész Jean-Marc Dreyfus a második világháború emlékeit őrző franciaországi archívumok segítségével állította össze a katalógust.
A könyvben helyet kapott Göring gondosan vezetett saját katalógusa is, amelyben az alkotások minőségével kapcsolatos kézzel írt feljegyzések, valamint náci hivatalnokok bejegyzései olvashatók a tételek beszerzésének helyéről és idejéről. A francia külügyminisztérium szerint Göring jegyzéke a francia csapatok által a háború végén Németországban lefoglalt dokumentumok közé tartozik.
A háború után a műalkotások egy részét amerikai csapatok találták meg, és a francia kormány is azon volt, hogy visszaszerezze az országból ellopott műveket. Az alkotások nagy részét visszajuttatták zsidó tulajdonosaiknak, ám néhány tétel a kormány birtokában maradt és soha nem találták meg jogos tulajdonosaikat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!