Az MNB nem ad hatmillió dollárnál többet a Golgotáért

Ha Pákh Imre ennyiért nem adja el a Golgotát, nincs üzlet – mondta a jegybank alelnöke.

MTI
2016. 01. 29. 10:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Golgota tavaly november 20-án hivatalosan is felkerült a védett művészeti alkotások közé, a kép védetté nyilvánítása miatt indult hatósági eljárásban február 21-ig kell döntést hozni.

Gerhardt Ferenc a rádióműsorban kifejtette: műtárgybecslői véleményekkel alátámasztva és egyéb művészettörténeti véleményekkel megtámogatva tették a 6 millió dolláros ajánlatot a Golgota tulajdonosának, Pákh Imrének. Hozzátette: nagyjából ugyanezért az árért vásárolták meg korábban Kanadából a Munkácsy-trilógia másik darabját, a Krisztus Pilátus előtt című képet.

„Van egy világpiaci árreferenciánk, amit hajlandóak vagyunk odaadni. Amennyiben a tulajdonos mást gondol a Golgota eladhatóságáról, ha van vevője, akkor az ügylet lebonyolódik. Ha nem, akkor sajnos nem. Az, hogy a kép védett, és nem lehet kivinni az országból, az a magyar művészeti hatóság, a Forster Központ kompetenciája, az MNB-nek ebbe nincs beleszólása” – hangsúlyozta az alelnök.

Amint arról a Magyar Idők című lap csütörtöki számában írt, Pákh Imre, a mű amerikai-magyar tulajdonosa, aki megfellebbezte a védetté nyilvánításról szóló határozatot, továbbra is jogellenesnek és indokolatlannak tartja az eljárást. A tulajdonos a debreceni Déri Múzeumban kiállított Golgotát letakartatta.

Az MNB alelnöke elmondta, hogy a nagy nyugat-európai központi bankoknak igen komoly műkincs- és ingatlangyűjteményük van.

„A fő cél az, hogy az MNB visszahozza azokat az emblematikus, a maguk nemében különleges műkincseket, amelyeknek magyar vonatkozása van, akár a tulajdonos, akár a művész oldaláról, illetve az elmúlt évszázadokban a történelem viharai során külföldre kerültek" – fogalmazott Gerhardt Ferenc.

Emlékeztetett arra, hogy erre a célra az MNB elkülönített egy összegkeretet, amelyet a jelenlegi vezetés mandátuma alatt szándékozik felhasználni. Az alelnök képmutatónak és abszurdnak nevezte azt a megközelítést, amely abból indul ki, milyen más fontos célokra lehetne ezt az összeget elkölteni.

Mint elhangzott, az MNB rendkívül hosszú és bonyolult folyamat végén vásárol műkincset. A jegybank eladási ajánlatokat kap, ezeket megszűrik azok az intézmények, amelyek ezzel foglalkoznak. Emellett az Értéktár Programnak működik egy tanácsadó testülete, amelyben az országos közgyűjtemények irányítói, kultúrpolitikai vezetők vesznek részt, és a háttérben ott van a magyar múzeumi élet teljes szakembergárdája.

„A megvásárolt műkincsek kivétel nélkül hazai közgyűjteményekbe kerültek. Példaként említhetem a Kövesi-gyűjteményt, amelyet a miskolci Herman Ottó Múzeumba helyeztünk el. A napokban fog Magyarországra érkezni egy németalföldi tájképfestő műve, amely a Szépművészeti Múzeumban lesz látható” – fejtette ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.