Érdemes-e visszaépíteni a múltat?

Eredeti formájában húzzák fel a Közlekedési Múzeumot, így visszakapja a világháborús pusztítás előtti alakját.

Hatalmas átalakulás előtt áll a Városliget. A hosszúra nyúlt tervezgetés után októberben – papíron legalábbis – elnyerte végső formáját a múzeumi negyed, a beruházás így lassan a közönség által is látható fázisba léphet. A 200 milliárd forintos költségvetésű Liget-projektben egyebek mellett új múzeumokat húznak fel, visszaépül a Városligeti Színház, átalakul (egyesek szerint bővül) a park zöld felülete, felújítják a Szépművészeti Múzeum román csarnokát, és megújul több, a helyszínen álló épület, köztük a Közlekedési Múzeum is, amely visszakapja a világháborús pusztítás előtti alakját. Minderre 2018 tavaszáig kell várni, addig a Millenárison látható az intézmény ideiglenes kiállítása.

A romantikus-eklektikus stílusú, templomszerű épület Pfaff Ferenc tervei alapján készült el 1896-ban. 1899-ben itt nyitotta meg kapuit a kontinens egyik első műszaki-közlekedési múzeuma. A Városligetet érő 1944. júliusi és szeptemberi bombatámadás következtében az épület jelentős károkat szenvedett. A háború után eleinte csak a romok eltakarítására volt pénz, később az épület lebontásáról döntöttek, végül azonban, ha szerényebb külsőségek mellett is, de helyreállították a múzeumot. Végleges formáját 1965-ben érte el, a múzeum egy évvel később nyitotta meg kapuit újra. 1979 és 1985 között kibővítették, ám e bővítés a helyszűke miatt igen szerényre sikeredett.

A mostani rekonstrukcióval a múzeum visszakapja a háborús pusztítás előtti arcát. A felújítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a liget Hermina úti végén álló épületet elbontják, hogy a helyén az 1896-os látványt helyreállítva húzzák föl az új múzeumot, amely a mai kor technológiáját alkalmazza majd, a belső térben, illetve az új föld alatti kiállítóterekben pedig modern építészeti megoldásokkal operál – tájékoztatta lapunkat a Városliget Zrt.

A Közlekedési Múzeum megújulása eddig nem kapott akkora médiafigyelmet, mint a múzeumi negyed más részei, így a kritikai hangok sem olyan erősek, de azért volt, aki jelezte, nem ért egyet a koncepcióval. Lapunk építészeti szakírója, Őrfi József a múzeumnak szentelt cikkében feltette a kérdést:

„Érdemes-e visszaépíteni a múltat?”

Szerinte „jelentőségét tekintve marginális az épület, hiszen a több jeles vasútállomást megálmodó Pfaff sem egy Ybl, a Közlekedési Múzeumnak otthont adó, az 1896-os ezredéves országos kiállításra épült Közlekedésügyi Csarnok épülete pedig nem a Várkert Bazár. Építészeti értékeit és városképi pozícióját tekintve sem. [...] Az újraépítés, ami a budai Vár Sándor-palotája esetében érthető és védhető döntés volt, a ma építészetében csak rendkívüli alkalmakkor szalonképes eljárás”.

Ez azonban aligha állja útját a rekonstrukciónak, amelynek során a múzeum az eredeti, 67 méteres kupoláját is visszakapja. Összehasonlításul: ez kétharmada a Parlament, illetve a Szent István-bazilika magasságának. Az új épület azonban nemcsak magasságában, de területében is megnő: a térszint alatt több mint kétezer négyzetméterrel lesz nagyobb a jelenleginél (ahol bruttó 7000 négyzetméternyi hely jutott a kiállításokra).

Az Új Nemzeti Galériát tervező japán SANAA vezetői tavaly Budapesten arról beszéltek, a liget integráns részévé teszik az épületet, vagyis a park nem ér majd véget a falaknál. Ha más léptékben is, de ugyanez az elv érvényesülhet a Közlekedési Múzeum esetében. Az épület a mai parkoló megszüntetésével és új zöld felületek építésével a liget felé nyitott lesz.

A park az alapítás óta méltó környezete az intézménynek, megszámlálhatatlan szállal kapcsolódnak egymáshoz, éppen ezért a befogadó közeg felé nyitott múzeumot képzelnek el – hangsúlyozták a Városliget Zrt.-nél. Szeretnék ezért, ha az épület földszinti traktusa szabadon megközelíthető és világos, nyilvános közösségi térré alakulna. Új mélygarázs is épül, amely egyszerre szolgálja majd ki a nemzeti galériát és a Közlekedési Múzeumot.

Az eredetileg hétmilliárd forintosra becsült rekonstrukció jelen pillanatban tervezés alatt van, a pontos kivitelezési összeg így még nem látszik, nagyságrendileg azonban a több száz férőhelyes mélygarázzsal együtt 12-13 milliárd forintot emészt majd fel. A teljes körű tervezést a Mérték Építészeti Stúdió szakemberei végzik.

A cég októberben nyerte el a nettó 549 millió forintos, gyorsított meghívásos közbeszerzési pályázatot. A múzeum mellett a Mérték stúdió felel az állatkert bővítése részeként épülő Pannon Park – és benne a biodóm – terveiért is. Ezt a tendert 498,5 milliós ajánlatukkal nyerték meg. A múzeum újjáépítésére közbeszerzési eljárást írnak ki.

„Jelenleg az engedélyezési fázisnál tart a beruházás, de minden a tervek szerint alakul, így az intézmény várhatóan 2018 tavaszán megnyitja majd kapuit”

– válaszolta kérdésünkre a Városliget Zrt. Ismeretes, a múzeum élére januárban a Budapesti Közlekedési Központ korábbi vezérigazgatóját, Vitézy Dávidot nevezte ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Az intézmény főigazgatói posztjára október elején kiírt pályázat eredménytelenül zárult, a korábbi főigazgató, Krámli Mihály helyére megbízottként került Vitézy.

Balog Zoltán a közlekedés ügye iránt elkötelezett személyt akart a múzeum élén látni, aki már bizonyította képességét egy jelentős szervezet irányításában és annak gyökeres megújításában – közölte a Városliget Zrt. A megbízott főigazgató feladata a múzeum hosszú távú működtetését célzó koncepció kidolgozása, az intézmény átfogó megújítása és a múzeumépület újjáépítésének irányítása. Mandátuma az új főigazgató kinevezéséig szól.