A festők szerelmi élete sem csak játék és mese

Óriási tolongás közepette nyílt meg a Kieselbach Galéria új kiállítása: Nyáry Krisztiánnak köszönhetően.

Szerelmi háromszögekről, megcsalásokról, liezonokról, a történelem viharait is átvészelő kapcsolatokról mindig is imádtak olvasni az emberek. Ezért is lett akkora sikere Nyáry Krisztián Így szerettek ők című irodalmibulvár-sorozatának, amely a költők, írók magánéleti tit­kait, nehézségeit tárta az olvasó elé. Nyáry később az igazi hősökről és a merész magyarokról is írt, most pedig a XX. század híres festői és múzsáik szerelmi életét dolgozta fel Festői szerelmek címmel.

A könyvet a Kieselbach Galéria azonos tematikájú kiállításának megnyitóján mutatták be, ahol elég nagy csődület támadt: a galériában már jóval a meg­nyitó előtt telt ház volt, kinn a Falk Miksa utcától egészen a Jászai Mari térig kígyózott a bejutni kívánó emberek sora, akiknek megnyugtatásképp kürtőskalácsot osztottak. A Facebookon négyezernél is többen érdeklődtek az esemény iránt, és majdnem ezer ember jelezte, hogy valóban részt is vesz rajta.

Nyilvánvalóan nem lett volna ekkora sikere egy kiállítás megnyitójának, ha Nyáry Krisztián nem most rukkol elő új könyvével. Nem volt véletlen az időzítés, épp így tervezte a galéria vezetője, Kieselbach Tamás, aki személyesen győzte meg a szerzőt, írja meg a könyvet. Ahogy a galéria tulajdonosa mondta, hivatásának érzi, hogy újrapozicionálja a magyar festészetet, hogy közelebb hozza a hétköznapi emberhez. Ha ehhez pedig a bulvárra van szükség, ám legyen. Ráadásul nyereményjátékot hirdetett a festményekkel szelfiző látogatók között. A fotókat november 25-ig #kieselbach és #festoiszerelmek hashtaggel kell feltölteni a Facebookra, és a húsz legtöbb lájkot kapó kép készítőjét díjazzák, a fődíj Weiler Péter alkotása.

A november 27-ig ingyenesen látogatható Festők, múzsák, szerelmek című kiállításra Kieselbach Tamás kölcsönzött is festményeket, mások mellett Ferenczy Károly, Csontváry Kosztka Tivadar, Vaszary János, Berény Róbert, Derkovits Gyula és Rippl-Rónai József munkáit. Kiemelkedik a sorból Vaszary János Lila ruhás nő macskákkal és Berény Róbert Lány pamlagon macskával című képe, valamint az Ady verseiből oly jól ismert Csinszka portréi, amelyek a későbbi férj, Márffy Ödön festészeti vallomásai voltak a szeretett asszonyhoz.

Ahogy Nyáry könyve, a kiállítás sem csak a híres alkotókról, de a múzsákról, a férj pályáját odaadással segítő, sokszor a kicsapongások felett is szemet hunyó feleségekről is őszintén beszél. Pél­dául arról, hogy Berény Róbert zenész felesége, a Csellózó nő modellje a festővel kötött házassága után nem bírta kezébe venni hangszerét; hogy Egry József katonakórházi ápolónője ezredes férjét hagyta el a tüdőbeteg közkatona festőért; hogy Szinyei Merse Pált gyerme­keik halála után elhagyta felesége, aki a Lila ruhás nő modellje is volt; s hogy az aszketikus Csontváry talán soha nem élhetett át beteljesült szerelmi kapcsolatot.

Külön teremet szenteltek Ámos Imre és Anna Margit szerelmének. Itt nemcsak mindkettőjük alkotásai kaptak helyet, de személyes, intim levélváltásait, visszaemlékezéseket is olvasni lehet tőlük. „A kerítésnél válthattunk szót egy keretlegény kíséretében. Civil ruhát vittem magammal és megpróbáltam rábírni – mikor a keretlegény pillanatra távolodott –, hogy szökjön, de ő azt felelte: Nem, menjen minden, ahogy a víz folyik.” – Anna Margit így emlékezett Ámos Imrével való utolsó találkozására.

Nyári Krisztián új munkája mellett a Kieselbach Galéria kiadta Molnos Péter Festők, múzsák, szerelmek című kötetét, amely az átlagos művészettörténeti albumoktól eltérően szintén a festők magánéleti drámáit vagy épp csendes, szerelmes hétköznapjait mutatja be. A két könyv között vannak ugyan átfedések, de teljesen más látásmód alapján közelítenek az egyes élettörténetekhez.